Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői [MNy LVIII/1962/, 146-152.]

160 deríteni; a zöngés szókezdők különben az úz nyelveken belül is — tekintélyes számú esetben — meglehetősen sok fejtörést okoznak, ti. ugyanaz a szó az úz nyelvek egy részében zöngés, más részében zöngétlen alakban jelentkezik.

1 Ami mármost a baskír, kazáni tatár stb. d-t (és g-t) illeti, ezek úz hatással magyarázhatók. Ez a hatás jól érthető történetileg is, ha meggondoljuk, hogy a történeti források is megemlékeznek bizonyos kipcsak és úz népelemek interetnikus érintkezéseiről. Lehet-e beszélni úz nyelvi sajátságokról a hunok nyelvében? Ez idő szerint túlságosan kevés hun nyelvi anyag áll rendelkezésünkre ahhoz, hogv ezt a kérdést érdemben megközelíthessük. beci el 'huffe hauz' 1. Ebből az állítólagos kun szóból KUUN (300) a Bér s és Pécs neveket próbálta magyarázni. Etimológiáját GOMBOCZ és MELICH (EtSz. T, 321—2) is megemlítik, anélkül, hogy világosan elutasítanák; inkább mellette, mint ellene, Bécs nevének avar eredetét tartják valószínűnek.

2 A kérdésnek az utóbbi része bizony bonyolult, megnyugtató feleletet nemigen lehet találni rá. Az elöljáróban felvetett kun szó és annak értelmezése köriil a zavar azonban egyszerű, s megoldása is inkább csak mulatságos. A kun szó német fordítását KUUN GÉZA önkényesen huffe hauz-n&V. olvasta (229), és 'urbs munita, castellum'-nak értelmezte. A kun szó és német értelmezése a Codex Cumanicus utolsó beírt lapján, a 163.-on olvasható, a második hasáb első szavaként. A kézzel írt sor kissé emelkedik vége felé, s a használat folytán megkopott kódex lapszélén valamelyest nehezen olvasható az utolsó német szó, de azért kétség nélkül megállapítható a helyes olvasata: hvffe halcz; ezf olvassa GRÖNBECH is (Wörterbuch 54). A német szó jelentése 'hüftenlahm'.

1 Ezt az értelmezést fogadja el GRÖNBECH is. Nos, a német szónak ez az értelmezése nem maradt ismeretlen KUUN GÉZA előtt sem. Rövid német—latin szójegyzékében (358) ezt olvasni: ,,Huffe Aaw2,pag. 229, cf. germ. med. aevi huffehalz: hüftenlahm, resj>ond. tarnen glossa cum oppidum significare videtur." Miért nem fogadta el KUUN a kínálkozó helyes értelmezést ? Nyilván azért, mert nem tudta összeegyeztetni a kun beci el szóval. És itt volt KUUN GÉZA második tévedése. Túl gyorsan olvasta el a nem minden probléma nélkül való sort, s nem vette észre, hogy a kódexben a kun szó nem beci el, hanem be cel. A tévedés oka ezúttal világos: a c után egy kihúzott betű áll, s csak ez után következik a szó folytatása. Felületes szemlélő arra gondolhatna, hogy két szóval van dolga (bee el), arra azonban semmi esetre sem. hogy az első szó őccí-nek olvasandó. A kun szót különben GRÖNBECH szintén becel-nek olvassa. 2. A kun adat valóban nem tartozik a török szókészlet legismertebb elemei közé, mindazonáltal hitelességéhez nem férhet kétség. A szót kimutathatjuk ugyanebben az alakban, ugyanezzel a jelentéssel egyes oszmánli nyelvjárásokból: beçel 'çolaklık, topallık gibi uzvî maluliyeti olan' (İnebolu „Kastamonu"; Bolvadin „Afyon"; Sinop) (Derleme Dergisi 1, 180). 1 E kérdésre vonatkozólag legutóbb: L. LIGETI. Sur la langue ıles Afehars i|'Afghanistan: AOrientHung. VII (1957.). 127—9. 2 Bern es Peru városok nevének semmi közük egymáshoz, a felüleies összeesengés ellenére.