Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői [MNy LVIII/1962/, 146-152.]
157 Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós 56. 1 A kifejezés második tagja is előfordul a Codex Cumanicus egy másik helyén: yel 'ventus' (73, 185. sor). A ieli-ben a szóvégi i nem más, mint az egyes 3. személyéi birtokos személyrag (vö. (ÍABAIN i. m. 61: 3213). A kun terjis yeli jelentése tehát eredetileg csakugyan 'tengeri szél', s 'déli szél' jelentését nyilván a Dél-Oroszországban élő kunok nyelvében vette fel, akik a Fekete-tenger felől fúvó szelet nevezték el így. GRÖNBECH a 'tengeri szél' —>- 'déli szél' szemléletet a Krími-félszigethez köti; ez a szűkebb geográfiai meghatározás nem lehetetlen, de nem is szükségszerű. A déli szélnek ilyenfajta megjelölése nem ismeretlen más nyelvekben sem. Az állandó széljárások irányának megjelölésére ugyanis a világtáj helyett gyakran valamely jól ismert földrajzi pontra történhetik utalás. Ilyen például oszmánb qibla yeli 'der Südwind' (RADL. HI. 345). Az oszmánli qibla, illetőleg kıble jelentése 'direction to which a Moslem turns when praying, i. e. towards Mecca' (H. C. H ONY— F AHIR tz, A Turkish— English dictionary 2 198). A kıble másodlagos jelentése 'dél', sőt 'déli szél' is (uo.). A régi oszmánli nyelvben a kıble yeli 'délnyugati szél' megfelelője; vö. Tanıklariyle Tarama Sözlüğü II (Ankara, 1954.), 441: kıble yeli 'lodos'. A Hérát környéki tádzsik nyelvjárásokban a 'déli szél' neve farabât. Tükörkifejezésként ugyanez a megnevezés az afganisztáni mogulok inangut nyelvjárásában, melyet szintén Hérát környékén beszélnek, faréi kein i-nek hangzik. Mindkét kifejezés szó szerinti értelme 'Farah-i szél'; Karalı Afganisztán délnyugati sarkában fekvő nagyobb város. Hasonló példák felsorolását hosszan folytathatnók* Mindez azt jelenti, hogv a hun Dengizikh összekapcsolása a Codex Cumanicus leyiz yeli kifejezésével Cárgytalan, csakúgy, mint ahogy e hun névnek a török 'szél' jelentésű személynevek közé való besorolása is az. 2. Persze a hun névnek a török längiz, (längiz 'tenger' szóval való összekapcsolása elvileg továbbra sem lehetetlen. Függetlenül a Codex Cumanicus adatától, erre a megoldásra többen már korábban is gondoltak. Mindenekelőtt felvetette ezt a magyarázatot már VÁMBÉRY (MEr. 1882. 41) is, de a szóvégi magyarázatlanul maradó ikh miatt mindjárt el is ejtette, s helyette egy állítólagos török kifejezés, a *ting-kizik igen tüzes, igen heves' „tökéletlen átírását" kereste benne. MARQUART előbb fenntartás nélkül a török tüngiz, (längiz szóból próbálta magyarázni a Dengizikh-et? később azonban újabb, de semmivel sem jobb magyarázathoz folyamodott * Ugen érdekes, hogy GABAIN (Die Sprache des Codex Cumanicus 63) nem jelzi a 2 < s változást a Codex Cumanicus nyelvében. Hallgatással mellőzi e jelenséget HASANEN (Materialien zur Laut geschieht? der Türksprachen 177—9) is; ugyanitt azonban ugyanerre a változásra egész sor kipcsak (és egyéb) nyelvi póklábán utal. A példák közt idézett (178) baskír nyelvjárási alakok: lii& 'ti', qift 'leány', valamint bih *mi', iibibih 'mi-magunk' természetesen közvetlenül nem síz. qiz. biz. özibiz, hanem sis. q'is. his. öz i bis alakokra mennek vissza. * NÉMETH (HonfKial. 136—7). A példák közt említett Yäl-timiir nem tartozik ide; e név helyes olvasata lt-limür (VERCHOVSKIJ—PANKRATOV—PETRUSEVSKIJ. Rasid:»d-din. Sbornik letopisej II | M.—L., I960.], 70). Hasonlóképpen kétes hitelű Hiib gii leányunokájánuk a neve, Yäl-lurmiS is. E név Il-tüzmis (lurmiS) xatun alakban ismeretes más forrásokban (ARENDS—ROMASKEVIÖ—UERTEUS—JAKUBOVSKIJ, Rasid-ad-dinSbornik letopisej III [M.—L. 1946.], 320). * J. MARQART , Die Chronologie der alttürkischen Inschriften 77 3. jegyzet. * J. MARKWART, Kultur- und spraeligeseliiehtliehe Analekten: Ungjh. IX (1929.),
