Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Attila családfája [Eötvös Füzetek V/1926/, 1-17.]

12(5 tagját indokinai jövevénynek tartja s összeveti a kott baha 'hős«, tibeti dbaa (!), id., dahuri bna id. szavakkal. Felmerül­liet ugyan az a gondolat is, hogy esetleg ugyanazzal a szóval van dolgunk, amely egyes türk méltóságnevek előtagjaként ismeretes: boya tarqan, baya Sad és indogermán eredetű. Ez azonban a dolog lényegét nem érinti. Figyelembe kell vennünk, hogy a családfa nevei a magyar nyelv törvényei szerint tovább fejlődött alakokat mutatnak. így pl. Attila szabályos magyar reflexe Etele, vö sacristia >> sekrestye.* Eszerint, ha egy eredeti bay otur ala­kot vett volna át a magyar nyelv, azt a krónikásnál már bátor alakban találnók meg, mint ahogy legrégibb török jövevényszavaink közt is ily alakban ismeretes.* Összegezve tehát a mondottakat. 1.) A török-mongol nyelvek történeti hangtanával nem lehet összhangba hozni a kinai forrásokban feljegyzett MaotunbCÁ kikövetkeztetett bak­turx. 2.) A magyar nyelv hangtörténete is ellentmond ennek, mert egv bayatumnk a reflexe nem lehet baktur 3.) A ma­gyar krónikában nem is ez van feljegyezve, de Beztur. Erről az utóbbi pontról nem lesz felesleges még egy pár szót szólni. Hirth konjekturúja támogatására példákat hoz fel: Ub­zinzur — Ulzinçur, MáCotpoi — M açar (sic!) stb. Ezek a példák voltaképen nem bizonyítanak semmit. Itt egy oly hangról van szó mindössze, melynek jelölésére nem volt megfelelő betűje a latin ábécének s e két variáns egy és ugyanazon hangot jelöl. Azt még el lehetne képzelni, hogy Thuróczi valami elírást követett el, amire másutt nem talá­lunk példát, azonban nem lehet félretolni a többi krónikák, feljegyzések tanúságát, amelyek kivétel nélkül Beztur ( Bez­1 Gombocz— Metich, Magyar Etymologiai szótár II. I. 173. o. ' Rannstedt a y-török batrí-ra hivatkozva a magyart későbbi (nem bolgár) török jövevénynek tartja. Azonban figyelembe kell venni: 1. idetartozó adat 1138 1319 Bahatur (Oki. sz.) 2. hasonló változások (az intei vokalikus -ga- kiesése az előző szótag megnyúlásával) a magyar nyelv területén belül kimutathatók : IlaY<İTÇlOV — Bdcs, üayapßpuev — Szárberény, stb. vö. Melich J., NyK XXXIV. 134. — Gombocz Z., Die bulgarisch türkischen Lehnwörter der ungarischen Sprache MSTo XXX., 41. — Ujabban Gombocz Z., MNy.

Next

/
Thumbnails
Contents