Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Attila családfája [Eötvös Füzetek V/1926/, 1-17.]

127 ter)1 adnak, egyetlen Bektur vagy hasonló variáns sincs. Ugyanez a név okleveleinkben is előfordul. Bestur filius, pulsator eccles. in vil. Gomas 1211 I. 122. Demetr. fii. Beztur 1239 XI. 308. — Demetr. fii. Bezter de gen. Oanabezter de villa Berky 1246. III. 246. — Bezter de genere Nanabezter de villa Berky 1270 XI. 601.

1 Szent Gellért és Buld püspökök vértanútársát a Bécsi Képes Krónika szerint (155., 157. o.) Boztricus, Bestricus, Beztricus-nak hivták. A többi krónikák következőképen adják e nevet. Budai Kr. Bestridus (95. o.), Beztricus (97. o., köv.); Vita S. Gerardi Beztridus; Thuróczi Beztritus (106. o.); Bonfinius (Dec. II. lib. 2.) Beztertus, Beztritus; Pető G.: Bezterus (24. o.); a Martyrologiumban: Bezterd; J. Bollandus* (Acta II. 222 és Appendix ad Acta 60. o.) Beztertus, Beztritus. Ide sorolható még: Peztreus (1111-ből) és a ma is igen jól ismert Bezeréd (< Bezdred, Bezdered)? Bezterd Beztemek magyar (finnugor) eredetű -d kicsinyítő képzővel ellátott alakja. Bezter nem elirás, hanem úgy viszonylik Bezturhoi, mint Péter a Petur\\oz. A másik két egyezés nem kevésbbé ingatag alapon áll. A hún Sen-yüt, akiről szó van, Ki-yo-nak hivták s afféle tiszteleti cime volt a Lao-sang, ami Hirth szerint egy hún szónak a fordítása.

4 Ezt a hún szót egybeveti kaz. mäygi 'örök', ujg. tob. krm. mángü id (v. ö. még türk bängü; mong. móngke, kh. müny

kxa, kaim. möngkó, burj. ntöttgxö id). A Miké t pedig kijavítja Mingirt. Csak úgy mint BezternéI, itt is egy sereg hangtani nehézségre mutathatnánk rá. A variánsok közt itt sincsen egy Mittgi-féle alak sem, ellenben Mike a magyar forrásokban igen sokat szerepel. ' Wenzel G., Cod. Dipl. Árpad. Cont. 1 J. Bollandi, Acta Sanctorum Ungariae. Tyrnaviae 1743. 1 Melich J., M. Ny. II. 52. ' De Groot sxerint se lehetetlen, hogy a Lao-sjng hún sió: • Lo-5ang bedeutet in der chinesischen Schreibung alt und höchst« und sieht somit chinesisch aus, kann aber trotzdem ein echt hunisches Wort sein«. Die Hunnen der vorchristlichen Zeit I. 80.