Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Attila családfája [Eötvös Füzetek V/1926/, 1-17.]

125 tói Ledig. Kétségtelenül jellemes elgondolás, persze semmi kézzelfogható bizonyítékunk nincs az ilyen és hasonló eljárásmód csalhatatlansága mellett. Az összefüggés a hún â-n-yük és a magyar családfa nevei között nézete szerint a következő : T

cou-man ^ (Rudii v.) Budit Mao-tun (<C* Bak tur) ^ Bczter v. Bez tur. Ino-saııç Mike. I-tU-sie ^ Miske Ts

cie-ti-hou ^ Ompud Hu-lo-ku Kulche. Hiü-liü- k'iüan-Piii ^ Leuen te. TU-Ilı ^ Leel. Bizonyos esetekben kézenfekvő pontos egyezéseket vesz fel. Főképen « zekre (Beztur, Mike, Kulche) támaszkodik az egész elmélet. A mutatkozó ellentéteket a hunok többnevüségével magyarázza, másrészt felteszi, hogy a magyar krónikairó azonkívül is sok nevet eltorzított. Vegyük csak jobban szemügyre Hirt három legerősebb bizonyítékát. A legfőbb köztük Beztw < Brzter), amelyet Bak/urra javított s azonos volna a Miio-tunbó] kikövetkeztethető Bikturral. Első pillanatra tetszetősnek látszik ez az összeállítás: kínai m jelölhet török b1 (a .-zóbanforgó ma o sino-j ipáni kiejtése bo), szóvégi k-t ebben az esetben fel lehet tenni, az «-et lehet r-nek olvasni. Ezt a bakturt Hirfh összekapcsolja a török-mongol bayatur 'hős, vitéz' szóval. A török-mongol nyelvek hangtörténetében azonban nem találunk olyan törvényt, amelv a valószínűségét biztosítaná annak, hogy a bayatur ezer évvel fia t abb t lakj a egy * baktur lehetne. A bayattır szóról azonban tol.bet is tudunk, összetétel, amelyet Ramstedt mindenesetre helyesen — baya-\-tur-nak tagolt. Helytálló, aınit a /*>-ról mond : tiszta mongol képző (a csuvasban is megvan egy-két emléke), vö sayi-tur »jó«, nam-tur »alacsony« stb.

1 Az összetétel el.-ő 1 Zur Frage nach der Stellung des Tchuwassischen JSFOu XXXV11I. 1, 17.