Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról [KCSA I.kieg.k./1936/, 129-138.]
109 paiak Kínára az előnytelen szerződéseket, és mind több és több engedményt erőszakoltak ki maguknak A kínai történelemben kétségtelenül egy szégyenletes korszak kezdete ez a békekötés : a kínai nagyhatalom átmenet nélkül politikai depressziós területté, nyugati hatalmak versengésének tárgyává alakult át. A XVI. sz.-ban meginduló kereskedelmi, politikai kapcsolatok egyszerre [elcsigázták a Nyugat érdeklődését a távoli Kína furcsaságai, gazdagsága iránt. Persze Kínában — ha lenézéssel is — ( de azért szintén csodálkozással fogadták a messze tengerentúlról érkező nyugati barbárokat. Meg kell vallanunk, Nyugat gyorsan és alaposan tisztába jött Kínával, népével, történetével, vallási rendszereivel, szokásaival, stb., nem úgy, mint Kína az európai népekkel, amelynek az ópium-háborúra, s az azt követő keserű tanulságokra volt szüksége, hogy nagyobb érdeklődést kezdjen tanúsítani e kellemetlen idegenek szokásai és intézményei iránt. Az ismerkedés különben mindjárt a XVI. sz.-ban megkezdődött, amikor kereskedőkön, katonákon, politikai ágenseken kívül misszionáriusok is érkeztek Kínába. Magától értetődött, hogy e hittérítők — jelentős részük igen képzett jezsuitákból állott — csak úgy foghatnak hasznosan munkájukhoz, ha előbb alaposan megismerkednek a néppel, elsajátítják nyelvét, stb. Tanulmányaikról, kutatásaikról az otthon lévők okulására részletesen beszámoltak ; lelkiismeretes, alapvető tudományos munkát végeztek, a modern sinológia az ő fáradozásaikból sarjadt. A jezsuiták ezenfelül hamarosan tisztába jöttek azzal is, hogy a térítés sikere érdekében feltétlenül szükséges megnyerniök az uralkodó és az udvar kegyét. Ebből a célból elsősorban nyugati ismereteiket használták fel. Tudásukkal rövid idő alatt csakugyan nélkülözhetetlenekké tették magukat az udvarban. A csillagászati megfigyeléseket a mohamedánok kezéből kivéve rájuk bízta a császár. Matematikai ismereteiket hasonlóképen igen méltányolta az „Ég fia". Később pedig a kínai birodalom és kapcsolt részei térképének az elkészítését is az ő feladatukká tette ; 1708—17 között Bouvet jezsuita vezetékével el is készült ez a munka. A festészet terén is buzgólkodtak, megismertették a kínaiakkal a nyugati módszereket, rámutattak a kínai festészetben hiányzó perspektívára.
