Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A kazár írás és a magyar rovásírás [MNy XXIII /1927/, 473-476.]

97 helyén azonban megemlíti, hogy a H. 602. évében látta FAXRU'D-DTN MUBARAK SAH genealógiai munkáját a királyi család egyik tagjának könyvtárában. Egy másik művével kapcsolatban futólagosan említi a Habíbu's-Sijar aH. 599. évében. IBNU'LJ\ÖÍR a szerző atyját Abu'l-Hasannak nevezi, FAXRU'D-DÍN MUBARAK ÖAH saját családfájában Manşürnak mondja. SIR E. D. ROSS IBNU'L AÖÍR adatát tévesnek tartja s szerinte kéziratunk szerzőjének és az idézett helyek személyének azonosságához nem fér kétség. U. i. DJÜJZADZANÍ azt is megmondja, hogy MUBARAK SAH könyve, melyet H. 602-ben látott Mu[izzu'd-Dinnek volt dedikálva, viszont másfelől szerzőnkről tudjuk, hogy művét csakugyan Mu|izzu'd-Dínnak akarta ajánlani, mielőtt azonban ezt személyesen is megtehette volna, Mujizzu'd-Dínt megölték s így helyette utódának Qutbu'dÜínnak ajánlotta fel munkáját. FAXRU'D-DIN MUBARAK SAH művét 1206-ban fejezte be. Tartalma: lb.—38b. Bevezetés; 39a. térkép Kínáról. Turkesztánról és Műwarüu'n-Nahrról, az ELLis-féle másolatból hiányzik: 39b.—48a. Dıbâca; 48b.—49a., a próféta családfája; 49b. üres; 55a.—55b. mithikus (bibliai) családfa, befejezetlen; 56a.—124b. 136 családfa, amely Mulnk-i Dzibâllal (a j'üridok) végződik. Ez az lb.—38b.-ig terjedő Bevezetés igen becses adatokat tartalmaz. így pl. egy török törzs (nép)név-jegyzéket ad, amelyből érdemes megemlíteni itt is

1 oyuz, j> \azar [_,t> Xozár], jjí~\j qarn\azar, aL* bidiinäk, > yuzz, qaráyuz[?], j.

tayuzyuz (sic!), [Ross, Szövegkiad. XIV. 1. kérdőjellel „Oghuz or Uygur"-ral egyezteti], JbJ-í. iyräq v. uyráq. Elmondja, hogy a törökök két írást használnak, az egyik a szogd, a másik a toYUzyuz-írás. A 6zogd-ábécének 25 betűje van, jobbról balra kell olvasni és a legtöbb betű nem kapcsolódik a másikhoz. Következik az ábécé az arab megfelelőkkel (a lap facsimiléje megjelent Journ. As. 1913. I.: L'alphabet sogdien d'aprés un témoignage du XIII

e siécle, par SIR E. D. Ross et ROBERT GAUTHIOT). A toYUzyıız ábécének 28 betűje van, melyeket jobbról balra írnak s nem kapcsolódnak egymáshoz. Következnek a betűk és a Bismillâhi'r-Rahmani'rRahim ezzel az írással. Mindakettő teljesen hasznavehetetlen a másolatban (vö. [Adiab-niime 406 1.). A toruzruz-írás egész világosan azonos a türk rovásírással, amelyről minden turkológus tudja, hogy nemcsak a (keleti és nyugati) türkök, hanem az ujgurok (toquz ujyur = toquz oyuz) és a kirgizek is használták. Teljes mértékben új az, amil ezek után a kazárok írásáról mond. Álljon itt a perzsa szöveg maga, a fordítással (1. a 1 Ross perzsa szövegkiadásában IV 1.