Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Szérű, a gyűszű és rokonsága; ocsú) [MNy LV/1959/, 451-457.]
87 kérdéses ucun olv. ufux szavát értelmező német 'towp pros' magyarázata körül megoszlottak a vélemények. A KUUN GÉZA-léle Codex C'umanicuskiadás (259) a német szót 'exanthema [kiütés]'-nek l'ordítja; ez ugyan erősen emlékeztet BUKEN * adatára, de magyar kapcsolatára senki Rem gondolt (KUUN GÉZA 234 10. jegyz. mindenesetre utalt egy azonos jelentésű esag. uluy szóra). Ez nem is meglepő, mert RADLOFF (Das türkische Spraclimaterial des Codex (Ximanicue 19h) a kun szót hibásan ucus-nak olvasta, és bizonytalankodva 'biliig (?), niedrig, verachtet' fordítással kísérte, ugyanakkor pedig a kun adatot egybevetette a törők ulvz 'olcsó' szóval. RADLOFF értelmezése kétségtelenül teljesen elhibázott. A kun szót (ulux) először K. GRÖNBECH magyarázta helyesen: "Spreu [polyva]' (Romanisches Wörterbuch. Kopenhagen, 1942. 263). A szó a OodCum végén olvasható, egymáshoz közel álló jelentésű, vagy éppen rokon értelmű szópárok sorában. Az ulux párja kuuu. sprvy, melyet GRÖNBECH (205) a következőképpen értelmez: kun quvux '(hohl) Spreu [(üres) polyva]'. A sprvy pontosan megfelel a mai német "Spreu [polyva]' szónak; alig hihető, hogy a körülírással kiléjezett 'towp pros' ugyanezt jelentené, felettébb valószínű, hogy e kiléjezés mögött az 'oesú [Afterkorn]' jelentést kell keresnünk. Amint arra már GRÖNBECH utalt, ugyanez a szó megtalálható a kazáni tatárban: glgq 'die Spreu (das was beim Worfeln lort fliegt), мякина, высевка [polyva (az, ami a szeleléskor tovaszáll)]' (RADL. I, 1327), glgqli 'mit Spreu' (uo.), glcqlon- 'zu Spreu werden' (uo.). Szavunk megvan — tágabb értelemben — a baskírban: osoq 'легкий, неналитой (o зерне) [könnyű, éretlen (gabonáról)]'. A magyar szóéval azonos a jelentésük: tkm. ufuq 'охвостье [oesú]' (BASKAKOV—( HAMZAEV 456b); hak. ulux 'охвостье [oesú]' (Хакасскорусский сл. 253a); kirg. ulqun 'охвостбе [oesú]' ( JUDACHIN , Русско-киргизский словарь. Moszkva, 1957. 517a), 'мелочь, отлетающая в сторону при отвеивании зерна [hulladék, amely szétröpül a gabona szelelésekor]' (JUDACHIN, Русско-киргизский сл. 536h). Ebbe a sorba kifogástalanul beleillik BUKIN uluq adata, A é-vel szemben mutatkozó & szabályos kazak sajátság; jelentései közül azonban csak az 'üres mag'-ot venném figyelembe. A baskír és a kazáni tatár o (ç) korábbi w-ra megy vissza. Ami a szó etimológiáját illeti, az uluq stb. mellett az ulqun világosan mutatja, hogy az ul- ige névszói származékával van dolgunk. A jól ismert -q, -k képző nem igényel bővebb magyarázatot; a -yun, -gün, -qun, -kün stb. deverbalis névszóképzőről vö.: GABAIN, AlttürkGram. 71 (113. §); ZAJACZKOWSKI, Suliksy 81 (§. 13); DENY , Grammaire 569—71 (866. §); KONONOV, Grammatika 152 (§ 265). Az ul- (ис-, ul- stb.) a török szókészlet általánosan ismert elemei közé tartozik és a jelentése 'repül, elrepül' (vö. RADL. I, 1720 stb.). Fent tárgyalt származékának eredeti jelentése uluq 'fliegend' (GABAIN, AlttürkGram. 346b). Ebből másodlagosan: 'szeleléskor, „szóráskor" elszálló törmelék, szemet, üres szemek'; ezt a fejlődési fokot tükrözi a kazáni tatár és a baskír szó értelmezése. Innen már nincs messze a jelentéstani fejlődés következő láncszeme: 'a gabonának szóráskor v. rostáláskor maradt szemetje, hulladéka; gabona alja, szemetes gabona: oesú'.
