Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Szérű, a gyűszű és rokonsága; ocsú) [MNy LV/1959/, 451-457.]
84 kiadás (III, 35,—j) félreérthetetlenül ezt az alakot adja. BKOCKELMANN »9 a yüksäifr-et hallgatólagosan kijavítja az általánosan ismert yüksük-re. BROCKELMANN javítását BESIM ATALAY is elfogadja (vö. fordítását- III, 46 és indexét: 823), de ő mind a két alakot idézi. Л javítás valóban lehetséges, de korántsem kétségtelen hitelű, vö. a tkm. alakot. Kááyari szerint különben a yüksük (yüksük?) bronzból vagy bőrből készül, és a szabók használják, nehogy megszúrják az ujjukat. A szó jól ismert valamennyi oguz nyelvben: oszm. yüksük 'thimble' (HONY 388a); nyj. yüssük 'yüksük' ( AKSOY , Gaziantep ağzı III, 779), üsküf 'dikiş yüksüğü' (Erzurum, Urlá. Söz Derleme Dergisi III, 1437a), iskiv 'ua.' (Kemaliye „Malatya": i. m. II, 797b); az. üskük 'наперсток' ( SIRÄLIEV — ORUJOV 221a) < *üksük < *yüksük; tkm. jüvse 'наперсток' ( BASKAKOV— CHAMZAEV 351a) < *jügsüg. Megtaláljuk szavunkat a kipcsak szójegyzékek tkm. glosszái között is. Tuhlát yüksük 'dikiş yüksüğü' (В. ATALAY 290b); ezt a glosszát az arab szó alá utólag toldották be, és nyilván türkmen jellegű, mint azt különben ATALAY is gondolja; ugyanebben a lórrásban — a rendes szövegben — a kipcsak oimaq 'gyűszű' türkmen megiélelőjeként üksük szerepel, ez utóbbi alak világosan azeri típust képvisel. 1 A Leideni Névtelennél yikeük-ö t találunk (HOUTSMA 107); ez az alak is „szabálytalan", melyet HOUTSMA nem is késett kijavítani a normális t/üksük-те. A javítás lehetséges, ám ezúttal sem szükségszerű. E szójegyzékben is a kipcsak oimaq nyilvánvalóan türkmen szinonimájaként szerepel a yüksük, yiksük. Abu Hayyánnál is megvan a yüksük (CAFEROÖLU 130). E szójegyzékben külön címszó alatt szerepel az oimaq is, a yüksük is, ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy a yüksük megvolt a kipesakhan is. Ellenkezőleg, Abti Hayyän az önálló címszavak közé számos kétségtelenül türkmen szót is felvett, anélkül, hogy arra valamiként is utalt volna. Egyéb török adatok: csag. yüksük 'dé Ä eoudre' (PAV. DE COURT. 547; Sejh Sulejman, ed. Istanbul 307, KUNOS 110); tuvai (üskük 'наперсток' (PAUMBACH, Тувинско-русский словарь 528a) < 6üksük < jüksük és tuvai (üskük, (üstük 'ua.' (PAUMBACH, Русско-тувинский словарь 293a); jak. süt ük 'наперсток' (PEKARSKIJ II, 2419) < *yügsük (a .jakut -üg- lejlődéséről, zárt szótagban, vö. NÉMETH GYULA, Az ősjakut hangtan alapjai: NyK. Х1ЛП [1914 I, 318). Itt jegyzem meg, hogy GOMBOCZ török adatai közül lörlendő az állítólagos oszmánli yüsük. Helytelen továbbá a magyar szó forrásául egy ócsuvas *fiisüy alakot léltenni (rövid magánhangzóval az első szótagban), aligha fogadható el az a magjarázat is, amely szerint a magyar gyűszű, dészű első szótagbeli hosszúsága másodlagos volna (GOMBOCZ, BTLW. 158 — 9, 33., 36. §). A török yüksük elválaszthatatlan a következő szavaktól: bar., alt., tel., leh. jik 1. 'die Naht'; 2. 'die Spalte, Fuge' ( RADL . III, 507), tel. tjik 'ua.' (uo ); ojrat dik 'шов; трещина ( BASKAKOV , Ойротско-русский словарь. Moszkva, 1947. 54b); hak. lik 1. 'шов'; 2. 'щель'; 3. 'расщелина; скважина' (BASKAKOV, Хакасско-русский словарь. Moszkva, 1953. 318b); kazak fik 'die Spalte, Fuge, Naht' ( RADL . IV, 136), £öt ( SAURANBAEV , Русско-казахский словарь Moszkva, 1954. 906h); kirg. fik 'шов; щель; трещина' (JUDACHIN, Киргизско-русский словарь. Moszkva, 1940. 179a); kkalp. Sik (BASKAKOV, 1 A kézirat margójára írt elossza szerint az oimaq vasból vagy rézból készül, az ükeük bórból. és a nök használják А varráshoz (vö. ВЯЯГМ ATALAY i. m. 60 421. jegyz.).
