Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Elöljáró megjegyzések. Magyar íz 'artus, articulus', török yüz 'ua.'; gyűrű, szérű) [MNy LIV/1958/, 435-450.]

80 (37) már neni szerepel a gyümölcs ~ szemölcs doublettc. BÁBCZI (SzotNz. 28Ö) szintén igen helyesen a szem származékának tekinti a szemölcs-ót. 2. Л szérű (szűrű) etimológiájában PAASONEN jelentéstani nehézségek miatt kételkedett. Szerinte ugyanis a szérű eredeti 'Ring [gyűrű, karika]' jelentését nem bizonyítja a GOMBOCZ idézte Pázmány-mondat: „Az állóvízbe ha egy követekét vetfink, elsőben kisded kerekdéd szúrút indít". PAASONEN nem érti, minek a kerekdéd, ha a szúrú csakugyan 'gyűrű, karika'. GoMBocznak azonban igaza volt, amikor egy tautologikus jelző miatt nem aggodalmaskodott feleslegesen, különösen amikor az általa javasolt jelentést az adatok tömege igazolja (vö. még NySz. III, 230 'nap és hold udvara, szerűje'). Nem lehet kételkedni abban, hogy a szó eredeti jelentése valóban 'kerek, karika alakú hely vagy jelenség'. Mégis meg kell mondanom, magam is jelentéstani nehézségeket látok a szérű etimológiájának az útjában. Л fentebb kifejtettekből világos, hogy a török yüzük eredeti jelentése 'ujj-ízületre való tárgy (ékszer vagy nyilazáshoz karika)', ebből másodlagosan 'karika'. Л szérű-nek a magyarban nincs sem 'ujjravaló gyűrű', sem 'karika' jelentése. Ugyanakkor a törökben a yüzüknek nines 'area, Tenne; hold-szérű; vízbéli szűrű' jelentése. Elvileg persze még így sem lehetetlen a két szó összefüggése. A régi és új török szókészleti anyag örvendetes mértékű gyarapodása máris lehetővé tette, hogy számos korábbi csillagos alak és jelentésfejlődés előtt a feltételességet jelentő csillagot töröljük. Lehetséges, hogy erre előbb-utóbb sor kerü) a szérű esetében is, de az is kiderülhet, hogy szérű szavunk — nem török eredetű.