Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Elöljáró megjegyzések. Magyar íz 'artus, articulus', török yüz 'ua.'; gyűrű, szérű) [MNy LIV/1958/, 435-450.]

73 111. 1175), turki tön (LE COQ: KSZ. XVIII. 92); kir., kkir., kar. L., T. ton (HADL. 11], 1176), nog. ton 'шуба' (

BASKAKOV 710), kkalp. ton 'ua.' (

BASKAKOV 816), bask. tun 'шуба, крытая' (

DMITHIEV—

ACHMEBOV—

BAISEV 883), kirg. ton шуба, тулуп' (

JUDACHIN

), kaz. ton 'шуба' (

SAUBANBAEV 909), özb. tün халат' (

ABDI'

R

ACHMANOV 930), özb. KOhi ton 'ruha'

(saj. felj.),özb. Qongrat lonnuq ruha, ruházat' (saj. lelj.) <" *tonluq: krm. don 'das Kleid, die Hosen' (HAUL

. Ill, 1710), az don 'платье' (

SIRÄLIEV—

ORUJOV

), osnı. don 'clothing; pair ol drawers' (

IIONY

), tkın. dön 'халат' (

ALIEV—

BORIEV 430). A törökben a szó eredetileg hosszú magánhangzóval hangzott és iráni jövevény, vö. saka thauna; (vö. LIGETI: Journ. As. 1938.

1, 190

1). — A lonayu, tonanyu önálló használata ritka, régi adattal most nem is tudnám igazolni; GABAIN (Alttiirk. Gram. 342) tonayu, tonanyu 'Gewand' szava is nyilván a fentebb említett összetételből van kiemelve. Mindenesetre érdekes, hogy a szót fel jegyezték a mai oszmánli népnyelvből: donangi 'giyilen yeni elbise' (Söz Derleme Dergisi 1, 458) <" *donangu < *

donan-yu. — A tonayu és tonanyu alakok mindegyike hiteles, és együttes megjelenésük valamelyest hozzájárul az -uyu, illetőleg -yu képző meglehetősen bonyolult kérdésének a megvilágításához. A -yu, -gü elvont névszót képez névszóból, s mássalhangzós tö után -«-, -Й- ..kötöhangzós" alakban jelentkezik. Azonosítani szokás a kollektív számnevek -ayu, -iigii képzőjével: birägü 'együtt', yiizägü százan, százával'. A tulajdonképpeni probléma a ,.kötőhang/.ó" helyes magyarázata. Már BANG észrevette, hogy bizonyos képzett névazók igei, sőt névszói tövében is feltűnik az -a-, -ä- elem, melyet ö (elsődleges) képzőnek tart: adali 'lövész' < at- 'lő', öltürüli gyilkos' < iiltür- 'megöl', otali 'orvos' < ot- '(gyógy)fű' stb. (W. BANG

, Studien zur vergleichenden Grammatik der Turksprachen: SPAW. 1916: 917; M. RÄSÄNEN

, Materialien zur Morphologie der türkischen Sprachen 1 A mongol szó ide vonását ma kevésbé látom egyszerűnek, mint 1938-hun. A fontosuhh adutok mindenesetre ezek: mongol lonuy [tonoy] 'les effete; util, instrument; liurniiis' (KOWAI.EWSKI III, lîill): ordosz ,'o/IOJ 'barnuis, attirail, l'ensemble «les outils servunt á eertuins travuux, l'ensemble (les instruments employée ilans eertaines professions, éqtiijinge' (MOSTAEKT II, <if>8a); halba tonog '1. снастн, снаряжение: сбруя' (LUVSANDEM)KV 408b); burját tonog '1. инструмент, снасть, снаряжение; 2. сбруя' (OEREMIHOV 441а); knlm. Ion '(allerlei) Geschirr; Anzug: Hausgerät' (R

AMSTBDT 400a). — A jelentéstani nehézség (ha nem is teljesen áthidalhatatlan) jól látható az adatokból. I)e van más is. A mongolból az alapszó (Ion) hiányzik, amennyiben abból képzés, az nem jellegzetesen mongol: tonoy alak pisiig a törökben nines. — Bárhogyan is áll а dolog, nem lehet kétséges, hogy bizonyos fokig egy másik szó cróeen befolyásolta а tonoy jelentésfejlödését. Ezt elegendő mértékben mutatják a legrégibb mongol adatok: Mongolok Titkos Története: tonoq 'Erbeutung «les Feindeskleider, iisulu tonoq 'die blutige Kleidung (des Kein«les) [amelyet elrabolnak = zsákmányolnak)' (H

AENISCH 161): iib tonoq 'Wertsaehrnmub, Plündergut' (

HAENISCH 167), vö. ordosz üb fonoh 'bien. avoir, fortune' (

MOSTAERT II, 52ti). A kérdéses szó u kővetkező: mongol tonu- [

tono-/ 'piller, voler. rnvir': ordosz fono- 'piller, voler (dans uno maison penduııt l'alıscnıe ılıt propriétiiité)'; hnlha tono- 'грабить, ограбнть'; burját tono- 'грабить, аграбнть': kalmük ton- 'miilien, mit Gewalt abnehmen: ubseheiden'; M'IT. tono- 'seilinden, abziehen', dövevény a mongolból: esug. tonn- 'abnehmen, abreissen. kulil ausziehen' (

It\r>L. III, 1170), 'nıetıre ä nu' (PnC. 247); kuzuk tonn- 'auf dem Wege bemühen, ausplündern' (KADI.. III, I17ti), 'грабить' (

SACRANRAEV 137b): kirg. tono- '1. грабить; 2. нголять' (JUDACHIN 607a); jak. tonö- 'рубить, n труба ть, отсскать stb.' (

PEKAKSKIJ III, 272<i). Ebből uz. igéből képzett mongol tono-y jelentése elsődlegesen *'I. rablás: 2. (ellenségtől) elrabolt holmi, ruhu'. — A török ton ( л kum. szıım. ton 'grosser Pelz') szóval részletesen foglalkozott, A. JUKI (MSFOU. CIII, 330—1), és megprólwlkozott E vándorszó útját nyomon követni. Attól tartok azonban, hogy uz iráni, dakota-indián és kínai adatok sehogy sem egyeztethetők össze, sem egymással, sem a török szóval.