Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szókészlet története és török jövevényszavaink (Gyöngy) [MNy XL1I/1946/, 1-17.]
62 még egy — ezúttal az altaji est porton kívül eső — idegen nyelvi kapcsolatát. Ez a kapcsolat a török adataink élén közölt yintü ügüzzel összefüggésben vetődött fel. Az orkhoni feliratoknak ezt a folyónevét, mely törökül 'Gyöngyfolyó'-t jelent, RADLOFF előBZör habozva az Oxussal próbálta azonosítani. THOMSEN ezt a feltevést, földrajzi okokból elfogadhatatlannak tartotta, s inkább a Zerefsánt volt hajlandó keresni ez elnevezés mögött. A helyes megoldásra MAHQUART (Chronologie 5—6) mutatott rá: a Yintü ügüz, a Yaxartes-6zel агопоб, mert ez utóbbi a görög átírás alatt egy iráni yakşnrtha nevet takar, melynek a jelentése 6zintén 'wahre, echte Perle'. A feltevést bizonyossággá tette HIRTH (Nachworte 45, 70, 80) négy döntő adata, amely szerint a folyó neve a kínai forrásokban Ten-tu ho, kínai nyelven a. m. 'Igaz-gyöngy folyó'. E négy adat közül az egyik különösen érdekes; e ezerint ugyanİ6 a Ten-tu ho más neve Yo-sa, ez pedig ó-kínai kiejtés szerint (ok şat-nak, a T'angkorban pedig (aÁ-sar-nak, vagy (ak-şat-nak hangzott. A türk Yintü ügüz, a kínai Ten-tu ho és az iráni Yaxartes (Yakşârtha) azonossága tehát minden kétséget kizáró módon tisztázódott. Ebből a megfejtésből adódott egy további azonosítás, mely bennünket most közelebbről érdekel: a türk yintü és a kínai ten-tu közszavak szintén azonosak, illetőleg az egyik eredeti, a másik jövevényszó. Ez az előzménye HIRTH feltevésének, amely szerint a török yintü kínai jövevény. Ezt a nézetet általánosan elfogadták; főleg az orosz szerzők (RADLOFF, MELIORANSKIJ, PREOBHA/.KNSKIJ) csatlakoztak hozzá fenntartás nélkül. E múlt ezázad végéről való feltevésnek a helyessége két pont körül fordul meg, s ezeket azóta sem próbálta meg felderíteni eenki: 1. hogyan hidalható át az a nehézség, hogy a török yintü közezó, jelentése 'gyöngy', a kínai ten-tu jelzős syntagma, s jelentése 'igazi, valódi gyöngy'; 2. hangtanilag hogyan magyarázható meg a kínai ten-tu > török yintü fejlődés? E kérdések részletes taglalása külön monográfiát tenne ki. Sarkalatos pontjait a következőkben foglalhatjuk össze: A 'gyöngy' neve a legrégibb, konfuciánus szövegekben kizárólag tu. A ten-tu 'igazi, valódi gyöngy', vagy az első írásjegy helyett egy másik változattal 'drága gyöngy' aránylag későn jelenik meg a kínaiban; eddigi eleő előfordulásai a T'ang dinasztia idejéből (a VII. századtól kezdve) valók. A Ten-tu hoban első pillanatra talán egy idegen (török) 6zó „értelmes" átírását is kereehetnők, mint arra egyesek gondoltak İ6. E mellett szólna az is, hogy ugyanaz a ten-tu török nevekben is előfordul: a) Cen-cu t'ung sí-kin (= Jinjü tung irkin) az egyik nyugati türk fejedelemnek 627-ben a kínai udvarba küldött követe; b) Cen-őu pi-kia k'o-han (=Jinjü
