Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szókészlet története és török jövevényszavaink (Gyöngy) [MNy XL1I/1946/, 1-17.]
52 B) Többi altaji nyelvek. Mandzsu-tungúz kölcsönzés lehetősége eddig nem merült fel. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a K. u. VI. századot megelőző időkben ezámolnunk kell egy negyedik, sőt talán egy ötödik, azóta kihalt altaji nyelvcsoporttal. E kihalt nyelvcsoportok viszonva a törökhöz szintén tisztázatlan. 3. Uráli. ' A) Szamojéd. A szibériai török nyelvek szórványos szamojéd jövevényszavai aránylag újabb keletűek. Ügy látszik azonban, hogy a törökség a Szaján-hegység környékén a VIII. ezázad táján érintkezésbe került bizonyos szamojéd népelemekkel (vö. a T'ang-kori kínai feljegyzések tu-po népét). Megint más kérdés, vájjon abból a korból, amelyikből a szamojéd nyelvek csuvaso6 jellegű jövevényszavai valók, nincsenek-e szamojéd jövevényszavak is a törökben. B) Finnugor. Ilyen jövevényszavakról leginkább a volgai t örökség nyelvében van tudomásunk, ezek azonban nem régiek. 4. Kínai. Újabb jövevényszavak főleg a keletturkesztáni törökség nyelvében találhatók. A közép-török, 6Őt ó-török korból is szép számmal ismerünk ilyen elemeket; jelentőe részük irodaimi úton került a törökbe, nagy részük művelteégszó. Pl. új-török: turki tán 'pénz', dán 'karaván-szeráj', gölärj 'egy cirok-fajta', yanantu 'honani selyem', lur tza 'süket'; közép-török: bandäng 'lóca' (Oyuz qayan), loytai 'vörös kínai brokát' (Kâsyarî); ó-török: liny.ua 'lótusz', lü 'eárkány', kilän 'orrszarvú', bir 'ecset', likéir 'naptár', «ut 'bűn'. Az бб-török kor kínai jövevényszavainak kérdését az eddigi kísérletek ellenére teljesen újra kell tárgyalni. Elvileg nem lehetetlen, hogy a kínaival rokon tibetiből Ó6 az azzal további rokonságban álló tangutból (si-hia) valamely török nyelvnek szintén voltak jövevényszavai. 5. Indoeurópai. A) Indoiráni. A legújabb turkológus felfogás szerint is számolnunk kell ilyen jövevényszavakkal, azonban a fennálló kronológiai és földrajzi nehézségek alapvető ^kérdését még senki sem próbálta meg tisztázni. B) Iráni. Igen jelentős réteg, kezdetei legalább az ó :török korba nyúlnak viesza, de az ős-török kéeei korszaka is szóba jöhet; egészen a mai napig tart. A legújabb rétegbe tartoznak az új-perzsa, tádzsik (oszmánli, azerbajdzsáni, turkomán, özbeg, turki stb.), továbbá az oszét (karacsáj) jövevényszavak. A középtörök kor iráni jövevényszavainak meghatározása, különválasztása a még elvégzendő feladatok közé tartozik. Az ó-török kor iráni elemei közül az irodalmi nyelvekből (szogd, khotaııi stb.) valókat ismerjük a legjobban. Az ó- é& ős-török kor irodalmi nyelvvel nem rendelkező iráni nyelvekből és nyelvjárásokból származó jövevényszavai gazdag anyagot képviselnek (török
