Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

A török szókészlet története és török jövevényszavaink (Gyöngy) [MNy XL1I/1946/, 1-17.]

53 bor 'vinum', burl 'bore', bal 'méz' etb.), de még legfőbb kérdéeei ie tisztázásra várnak. C) Tokhár. E eajáteágoe beleőázeiai indoeurópai nyelv felfedezése mindjárt maga után vonta a török kapcsolatok kérdését is, de azt hiszem, kissé túlozzák e kapcsolatok jelentőségét. A felvetődött problémákat még egyezer meg kell , vizsgálni. X D) Egyéb indoeurópai nyelvek. Ezek sorában meg kell említenünk a szláv nyelveket és a balkániakat. A szlávok közül az orosz ós a lengyel aránylag régebbi, a többi újabb jövevényszavak forrása. A régebbi is csak X. század utáni időt jelent. 6. Kaukázusi. A hatás ma teljesen, régen is meglehetősen regionális jellegű volt. Ma csak a kaukázusi török nyelvek (pl. karacsáj) tartalmaznak kaukázusi jövevényszavakat; régen a kaukázusi nyelvek hatósugara a mainál nagyobb volt ugyan, de a török nyelvnek csak egy része, s az ÍP csak bizonyos korban került e területtel érintkezésbe. Ez utóbbi vonatkozásban még az előkészítő muukálatok sem tekinthetők lezártnak. 7. Sémi. E csoportot szinte kizárólag az arab képviseli, amely az iszlám-kapcsolatok révén találta meg az utat egész sereg török nyelv felé. A nesztoriánizmus néhány szír jövevényszót is közvetített egy-két török nyelvbe, számuk azonban jelentéktelen. A fenti hét nagy jövevényszó-csoport csak általános tájékoztatást nyújt; igen hasznos ezt az általános tájékoztatást mindjárt kezdetben a' négy török nyelvtörténeti kor (ős-, ó-, közép-, új-török) szerint is mérlegelni. A részletes képhez nagy munkát és helyes tájékozottságot igénylő monográfiák árán jutunk majd. A feldolgozandó anyag annál nagyobb lesz, minél differenciáltabb fokát vizsgáljuk a török nyelvnek. Vegyük például az oszmánlit. Természetszerűleg ki kell rekesztenünk teljes egészében azt a jövevény-anyagot, melyet kialakulása előtti korból közvetlen elődje révén készen kapott; e kirekesztés után megmaradj megvizsgálandó jövevényszavak számszerűleg mégis meseze túlszárnyalják a kirekesztetteket. A török nyelv jövevényszavai közül nem minden réteg fontos magyar szempontból (a ezalar nyelv újabb kínai elemei például közömbösek számunkra), azonban így is elég a számontartani valónk. Az ős-török kor jövevényei az uráli magyar őshaza korára visszanyúló török kapcsolatok miatt érintenek bennünket, az ó-török koréi a honfoglalás előtti csuvasos és nem c6uvasos jellegű török jövevényszavaink miatt. A közép-török kort a különböző kipcsak és úz (kún, besenyő, úz stb.) nyelvek miatt kell ismernünk, sőt az új-török kor egyik ágát jelentő, úzcsoportbeli oszmánlit is hasznos figyelemmai kíeérnünk addig