Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Gyomor) [MNy XXXIII/1937/, 221—227, 280.]
38 qat 'kilenc, illetőleg negyven rét' a neve. Ez utóbbi megjelölések egytől-egyig a kérődzők ú. n. recés (esetleg százrétű) gyomrát jelentik. Mikor erre figyelmeztettem özbegemet, az azzal hárította el kifogásomat, hogy ők sohasem láttak emberi belsőrészeket, csak állatiakat, mindenesetre mind a kettőt egyként nevezik. 1 Maga az özbeg Q. diumür is nemcsak az emberi gyomrot jelenti, hanem természetesen az állati bendőt, illetőleg recés gyomrot is. sőt ez utóbbiból készített tömlőt is, pl. dtumürdirj itiná aq saldtm 'a juhbendő-tömlőbe írót tettem'. A déumíir-t az afganisztáni özbegek közül ismerik a Laqai ésaDörmán törzsbeliek is, ellenben ismeretlen a Q a t a ү a n, a Parxanaéi és a maimanai K o h i törzs nyelvjárásában épúgy mint az afganisztáni és perzsiai turkomán és azeri nyelvjárások szókincsében. Meg kell jegyeznünk, hogy az özbeg nyelv számos, egymástól hangtan, alaktan é6 szókincs tekintetében lényegesen különböző nyelvjárásokra oszlik. Az eddigi vizsgálódások kizárólag a khívai, bokharai és farghanai anyagra (de még annak sem egé6z terjedelmére) szorítkoztak, itt viszont az új Uzbekisztán-köztársaság megalakulása óta egyre alaposabban látnak neki a munkának. E. D. POLIVANOV 2 szerint három nagy csoportot különböztethetünk meg ezen a területen: 1. a farghanai átmeneti nyelvjárásokat, 2. az erős turkomán hatást mutató khívai nyelvjárást, 3. a tulajdonképeni özbeg vagy kipceak csoportot. MENGES felosztása szerint 3 az uzbekisztáni nyelv a következőképen tagolható: 1. a) a városok nyelve, a csagatáj nyelv folytatója, b) a letelepedett és félig letelepedett lakosság nyelve, 2. a tulajdonképeni özbeg vagy kipceak, a nomádok nyelve. Maguk az özbegek két nagy csoportra osztják nyelvüket, mégpedig a 6zerint, hogy a szókezdő j-t j-nek ejtik-e (joqtl), vagy pedig j-nek (joqtl). Uzbekisztánban a hivatalos nyelv joqtl, tekintélye ennek a nyelvnek régóta jóval nagyobb (ez volt az irodalmi nyelv is), mint a joqtl-é; joqtlnyelvjárások Uzbekisztánban gyéren vannak képviselve, javarészük a mai Észak-Afganisztánban, főleg az ú. n. Afgán-Turkesztánban van otthon. 1 A fentebb idézett özbeg ée turkomán nyelvjárásokban az emberi gyomor jelölésére nincs más szó, csak az, amelyik az állati bendőt, illetőleg recés gyomrot jelenti. A kábuli perzsában a műveltebb osztályok nyelvében azonban már az irodalmi perzsa ma'ia(h) használatos ebben az értelemben. Érdekes, hogy az afganisztáni mongol nyelvben bizonyos emberi testrészeket olyan szavakkal jelölnek, melyek az irodalmi mongolban, a nyelvjárásokban és a nyelvemlékekben csak állatokkal kapcsolatban használatosak. Pl. mog. Marda S délan 'női mell, emlő'irod. mong. itUng 'le pis, une tette' (Kow. III, 1716) ^oir. dtlv 'Euter' (KAMSTEDT, KW. 86): mandzsu i*Un 'Drüsen im Kuheuter' ( GAB. 42) | mog. M. gt itan 'has' ^^ irod. roong. ды legt gizin 'Wamme, Blättermagen' ( RAMSTEDT , KW. 140). 2 Izv. Ak. Nauk SSSR. 1929, 511 és köv. 3 Der Islam XXI, 144—5.
