Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Gyomor) [MNy XXXIII/1937/, 221—227, 280.]

Régibb tőrök jövevényszavaink magyarázatához. Gyomor. A gyomor 'stomachus, ventriculue' legrégibb előfordulásaként az OklSz. az 1252-i Balhagumur völgy nevét idézi, adatát azonban kérdőjellel kíséri, nem bizonyos ugyanis, hogy a kérdéses gumur csakugyan gyomor-nak olvaeandó-e. A későbbi adatok közt gyamor, giomraia, gyomra, gyomor változatokat találunk (NvSz.). A mai nyelvjárási alakok közül figyelmet érdemel a székelyföldi gyamor és a szlavóniai hangátvetéses gyormom (MTsz.). A szó etimológiai magyarázataként VÁMBÉRY (Magyar és török szóegyezések; NyK. VIII, 147) arra hivatkozva, hogy a „gyomor nem annyira etoraachus, mint belső üreg jelentésében" ismeretes, egybeveti a csagatáj tamur 'ér belső üreg (p. o. tagning tamurini atmak 'a hegy üregét megnyitni)' szóval. Erre a szófejtéere kár szót vesztegetni. BUDENZ: NyK. X, 118 VÁMBÉRY magyarázatát elveti, s helyette finnugor irányban keresve a szó eredetét az osztják itumir 'rund' ée vogul rigmr 'ovum (Ei, tojás)' szóra utal. A vogul szóról KANNISTO (Die tatarischen lehnwörter im wogulischen: FUF. XVII, 142) kimutatta, hogy török, illetőleg tatár jövevény. KANNISTO pontosabb feljegyzésében a úqrnr a következőképen hangzik. TJ. TC. Áanu rtk, P. ú^.m'Ht.ka, VN. VS. úam.nx, LU. nqm,kx LM. 1Ц»т,я/. A török megfelelők — a KANNISTO felsorolta adatokat kiegészítve — a következők: tub. hlmlrtqa | sor nuburtqa, nlblrtqa, nurtqa \ kojb., karag. numurha, numurtka, numerka, numértka (CASTRÉN— SCHIEFNER 104—5) | kirg. jumurtqa | kaz. jemortqd | özb. Qonrat déumürtqa (saj. felj.) | baskir jgmgrtka (PRÖHLE 236) | özb. Qat. déumtrqa (saj. felj.) | kirg. Orenb. irumurtka j kaz. iomorka (VOSKR. és OSTROUMOV, Tatarsko-russkij slovarj. Kazan, 1892. 81) I balkár zumurtxd (PRÖHLE: KSZ. XV, 275 | tob., bar., csag., turki (SHAW) jumurtqa | ceag. (KÚN. és PDC.), KÜST. jumurtya \ kumük jymyrtxa (NÉMETH: KSZ. XII, 126 | kun jumurtka (CC. 277) | HOUTSMA jumurtqa, jumurda | karluk (Dánná, Észak-Afganisztánban) jumurqa (saj. felj.) | Ibn