Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Saru; ködmön; bársony; ölt) [MNy XXX1/1935/, 281-287.]
35 'ordonner d'envoyer' (uo.); ilegege- 'ua.' (i. h. 299); ilegegül'faire ordonner d'envoyer' (uo.); ilegegde- 'étre envoyé' (uo.) | irod. oirat Hege- 'послать, отправить, прислать' (POZDN. 25) \ khalkha ilgt- 'küldeni' (VLAD., SravnGram. 177) | burját ilgänäm, ilgénap 'schicken' (CASTRÉN 94). Az ilege- ige 1 eredetileg -geképzős factitivum, azonban néhány esetben — mint már ВовRONiKOv is jelzi nyelvtanában (122) — a képző e funkciója teljesen elhomályosult, s megkövesedve az alapszóhoz tapadt. Ilyen még pl. a mong. edege- 'meggyógyul' is (vö. LIGETI: MNy. XXIX, 279) II irod. mong. elgil 'pendre, étre suspendu, étre accroché; euspendre, accrocher; se dit des oiseaux de proie lorsqu'ils enfoncent leure serres' (Kow. I, 212); elgilmel 'accroché, 6uspendu' (uo.); elgüte 'clou, crochet' (uo.); efgügül'ordonner de suspendre' (uo.); elgilgür 'crochet, perche pour suspendre, clou' (uo.); elgügde- 'étre pendu, accroché, attaché â' (i. h. 213); ölge-, ölgü- stb. (Kow. I, 536) | irod. oirat ölgö'повесить, 1>азвесить, пынесить, висеть' ( POZDN . 40); ölgötei 'повешенный' (uo.) | bait, kobdói derbet ölgö- (VLAD ., SravnGram. 152) I khalkha Ыдп- 'ua.' (uo.) | burját elgenäm, ölgönäp 'aufhängen' (CASTRÉN 92). — A VLADIMIRCOV idézte oszm. ölgü 'die Waage, das Maass' ( RADL . I, 1254) nem tartozik össze a mongol adatokkal. Vö. ujg. ölgüle- 'mässen, abwägen' (i. h. 1254); ölgülüg 'gewogen, gemessen, passend' (i. h. 1255) | oszm. öle- 'messen, ausmessen; schätzen' (i. h. 1257) | krími, ujg. ölééi 'messen' (uo.) | csag., oszm. öltäk 'das Maass' (uo.) | krími, oszm. öliü 'das Maaes' (uo.) 6tb. — A mong. -;u-, -gü- képző müveitető vagy szenvedő jelentéeű és csak régi szavakban fordul elő (vö. RAMSTEUT , Zur Verbstammbildungslehre: JSFOu. XXVIII, 3: 16—7). Mandzsu-tungúz: Mandzsu elge- 'zügeln, am Zügel führen' (GABELENTZ 53; ZACHAHOV 77) I tungúz »lg»-m 'нести обоз' (VASILEVIC. Evenkijsko-russkij dialektologiöeskij slovarj. Lgd., 1934. 163) | tungúz élgokol 'führe' (CZEKANOWSKI —SCHIEFNER 360) | szolon elge 'вести' (POPPE, Materialy po solonekomu jazyku 49) | barguzini tungúz elge-kel 'ua.' (POPPE, Materialy dlja iesledovanija tungusskogo jazyka 44) | goldi elgi, elgínai, élgokol 'Führer' (GRUBE 11); ölgö£am, elgaénem, ylganem 'führen' (uo.); elgyren- 'fort- oder herbeiführen' (uo.). Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy a magyar ölt eredetileg nem volt ruházkodási műszó. 1 Utólag látom, hogy a Mongolok Titkos Történetiben kizárólag az eredeti ile- használatos (vö. 1'EI.LIOT: T'oung Pao XXXI, 158). [Korr. jegyzet.]
