Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Saru; ködmön; bársony; ölt) [MNy XXX1/1935/, 281-287.]

30 E) Az oszét culuq (nyugati), clrlq(y) (keleti) 'Stiefel, Stiefel­schaft'szót MILLER (Osetinskie etjudy II, 116 és Die Sprache der Osseten 9) török jövevénynek tartja., A szintén idevont karacsáj t'urúq 'Stiefel', t'uruqtú 'Schuster' ( PROHLE: KSZ. X, 99) és balkár curúq, curúx, curúy 'Stiefel' ( PRÖHLE: KSZ. XV, 216) viszont oezét jövevényeknek tekintendők G. SCHMIDT szerint (Über die ossetischen I^ehnWörter im Karatschajischen: Annales Academiae Scientiarum Fennicae XXVII B, 377). SCHMIDT különben az oszét szót MiLLERtől eltérőleg inkább az orosz tulok 'Strumpf', kisorosz tulók, bulgár tulka 'ua.' szavakhoz volna hajlandó kapcsolni, ha nem zavarná e fel­tevést a kazáni tolyioü stb. (Vö. G. SCHMIDT i. h. és BER­NEKER, EtWb. 163.) F) A kaukázusi nyelvek közül a kabardban előforduló Syryqü és az abadz. kyryqu 'ua.' G. SCHMIDT szerint is törökből („hegyi tatárból") való jövevény. A magyar saru tehát — amelynek régiségét a szókezdő á- és a magánhangzóé szóvég biztosítja — egyébként egy ván­dor műveltségszó érdekes családjába is tartozik. Ködmön. GOMBOCZ bolgár-török jövevényszavainkról írott munká­jának magyar kiadásába (66. 1. 215. címszó) felvette ködmön szavunkat, a német kiadásban teljesen elhagyta, majd a MNy. XII, 1—2 újra visszatért az eredeti VÁMBÉRV-féle etimológiá­hoz, a török magyarázatot végleg elfogadta s megmagyarázta annak látszólagos gyöngéit is. Ehhez a magyarázathoz nincs több hozzátenni való, a kér­dés szótörténeti része azonban — érthetően — nincs végleg lezárva. A régi és újabb török, valamint az eddig teljesen figyelmen kívül hagyott mongol anyagból a következő adatok csatolandók az eddigi megfelelőkhöz. Török: Ujg. k(ü)d(i)m 'Kleidung' ( RAMSTEDT : JSFOu. XXX, 3: 60); köd- 'anziehen'; käfil- 'angezogen werden'; kädim 'Kleid' (BANG —GABAIN, Anlnd. 23); kädgil 'Bekleidung' (BANG —GA­BAIN—RACHMATI, TurfT. VI. 87) sth. (egyéb ujgur adatokra vö. A. CAFEROĞLU , Uygur eözlügü. istanbul, 1934. 79) | Käs­tari käö- 'anziehen'; kätigü 'Kleid'; kädil- 'angezogen werden'; kätrill- 'ua.'; käörüü- 'einander beim Anziehen helfen'; käöilk 'Regenmantel'; käöilr- 'anziehen, bekleiden'; käöürsä- 'zu be­kleiden wünsclien'; käöüt 'Kleidung, bes. für eine Hochzeit' I karag. kedermen 'anziehen, sich ankleiden' ( CASTRÉN , Versuch einer koibalischen und karagassi6chen Sprachlehre 93) | kojb.

Next

/
Thumbnails
Contents