Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Ökör; ölyv) [MNy XXX1/1935/, 35-41.]
22 szó sem lehet. Ugyan már RADLOPP idevonta a mandzsu than, yiyan ezót, de GOMBOCZ: NyK. XXXV, 248 elvetette — teljes joggal. Még jobban ellene szól az idekapceolásnak & goldi paya és a dzsürcsi wei-han э: *vihan. ölyv. Mongolok Titkos Története: kele'e 'milan, milvus, govinda'; Hua yi у i vü: heli'e; POZDNEEV sino-mongol szótára: elebalai (így!) (PELLIOT: JournAs. 1925.1,213—4) | Hamdullah Qazvlni SU heliye 'milan' (PELLIOT: BSOS. VI, 573; POPPE : Zap. Koli. Vost. I, perzsa szövegéből hiányzik ez a szó) | kaitak Evliya Celebi szerint: oc*. helyesen o> heliye 'milan' (PELLIOT: JournAs. 1927. İ, 289- 90) | névtelen arab: nu hilth, olv. POPPE szerint hele 'Habicht'; >U hell ionqor 'Geier' (POPPE: IZV. Ak. N. 1928 : 76). írod. mong. eliy-e 'vautour' (Kow. I, 206b) | chalcha ili 'коршун' (VLADIMIRCOV, Sravn. gr. 239) | ognut ile (saját feljegyzésem) I haresin jele (saját feljegyzésem) | burját NU. eleä, T. ili, Ch., S. ili 'Weihe; falco milvus' ( CASTREN , BurJSpr. 91) | burját ile, ele iubu, ilü iubu 'коршун' ( PODGORBUNSKIJ 132) | irod. oirat ele 'яетребъ' ( POZDNEEV 17) | dahúr holle 'accipiter milvus' ( PALLAS , Zoographia), yile (saját feljegyzésem). Jövevények: a) török: jakut äliä 'Weihe'; — b) tunguz alie 'Falk' (CASTREN, TungSpr. 72). A törökből nem tudjuk kimutatni a szót. A mandzsu hiyebele 'ölyv' szót ugyan idekapcsolja PELLIOT, és a fentebb említett mongol elebala bevonásávál egy *hilebele alakot következtet ki, de maga is megjegyzi, hogy ha a mandzsu szó régi volna, akkor szókezdő f-et várnánk. Nagyon valószínű, hogy a mongol heliye esetében is — igen régi — másodlagos A-val van dolgunk. Ami mármost a mongol szónak a magyar szóhoz való viszonyát illeti, már GOMBOCZ, BTLW. 111 helyesen rámutatott, hogy az ó-csuvas 'Hülc, *ildg úgy viszonylik a mongol eliy-ehez, mint a török inülc a mongol fiaíy-e-hez. A MNy. XXIX, 278 utaltam már röviden arra, hogy az irod. mongolban álta? lános szabály az i előtti p-nek y-vé változása (a helyesírás i előtt y-t nem ismer). Legyen szabad most néhány példán bővebben igazolni ezt a szabályt. Például: eiruya 'föld, homok' ^ tiruyitai 'poros, homokos' | qayurtay 'doboz' ^ qayirtay 'ua.' | qoruya 'udvar, elkerített terület' ^ qoriya | legen 'fehér' ^ leyidem 'fehéres' | gegen 'világos, fényee' ^ geyi- 'fényleni' | doluya- 'nyalni' ^ doliya'ua.' I kilegel 'szorgalom, buzgóság' ^ kitiyel 'ua.' | miraya 'vágy, szenvedély' ^ miriy-a 'ua.' | jieaya 'sorrend, rend' ^ jisiy-a 'ua.' | boljaya 'határidő, időpont'^ boljiy-a 'ua.' | stb.— Ugyanez a szabály érvényesül a képzőknél İ6; — pl.: a) -yan,
