Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Ökör; ölyv) [MNy XXX1/1935/, 35-41.]
19 még az urál-altaji nyelvrokoneág alapjára eem szükséges helyezkedni —, hogy ha nem is eok, de legalább néhány egyezéssel feltétlenül számolnunk kell Mármost ebben a tanulságos keretben felvonultatott török szóanyagot érdemes közelebbről szemügyre vennünk. A meglehetősen gazdag anyagban mindössze két szó fordul elő, mely bolgár-török csatornán nyelvünkbe is eljutott. Mind a kettő azonban fontos szó: az egyik az ökör, melynek a rotacizmus körüli vitában van szavazata, a másik az ölyv, melyet — minthogy csak a mongolból tudták kimutatni — mongol vagy mongolos jellegű jövevényszavaink közt szoktak emlegetni. ökör. Török: Türk öküz 'ox' I KÄST-: öküz 'Stier' | kun ogus 'bos' | kirg., krími, karT. ögüz | karL ägiz | kaz. üg»z | bask, ügüb, üg»b | miser ügtz, üg»e | karacsáj ögüz, jögüz | oszm. öküz 'ökör, bika', oyuz 'fiatal bika' | jakut oyu в | csuvas viaSr, miair. Vö. GOMBOCZ: NyK. XXXV, 248 és BTLw. 111; NÉMETH GY„ A törökség őskora: Berzeviczy-Emlék, kny. 13. A fentiekhez legfeljebb még egy érdemleges adatot csatolhatunk: turkl j/> küküz 'a bullock, an ox' (SHAW 188). Nem tartozik ide a NyK. XXXV, 248 idevont csag. ökür (így!) 'ein vierjähriges Füllen, zahmes Tier' (KÚNOS, ÖejxSul. 154). Vö. még: csag. j/ 3\ 'jument de quatre ans' ( PAVET DE COURTEILLE 72) | ujg., oszm., csag. ögür 'die Heerde, Tiere, die zusammen leben, eine Schaar' (RADL. I, 1197) | csag. ögür 'ein frisches, nicht eingeübtes Pferd' (uo.) | csag. ögürti 'der Pferdehirt' (RADL. 1,1198).— ÖEJXSUL. 'zahmes Tier' jelentéséhez vö. oszm. jSj\ öjür (de a helyesírás szerint: ögür) 'gelernt, gewöhnt, dressiert' (RADL. I, 1211) I csag. J3l J\ öjür, j/ y\ ögür 'das Gestüte, eine Heerde Pferde auf der Weide', j~ J3l J\ öjürjü 'der Pferdehirt' ( VÁMBÉRY , CagSprachst. 229). Jövevény a /-törökből: a) vogul AK. ßkt 'Stier' (KANNISTO, Die tatarischen Lehnwörter im Wogulischén: FUF. XVII, 50) | osztják KARJ. ÉD. pi; PAAS. K. üktt; Рлтк. I. üget 'Ochs, Stier' (PAASONEN, Über die türkischen J/ehnwörter im Ostjakischen: FUF. II, 137); — b) perzsa y/ı 'bika' (vö. Zapiski Inst. Vostokovedenija A. N. S. S. R. 1935. IIL Hl). Jövevény a jakutból: tunguz ogut (CASTREN, TungSprachl. 129). Mongol: Mongolok Titkos Története: hüker 'boeuf', hüketin 'bouvier'; Hua yi yi yü: hüger, hügeti; Yi yü: hüker, hükertl (PELLIOT: JournAs. 1925. I, 240; a forrásokról 1. NyK. XLVIII, 324—5) | Hamdullah Qazvlni: /+ hüker (POPPE , Монгодьсаие названия
