Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Ökör; ölyv) [MNy XXX1/1935/, 35-41.]

20 жнмотных в труде Хамдаллаха Казвнни-. Zap. Koli. Vostokovedov 1925. I, 196—7; PELLIOT

, Lee formes turques et mongoles dans la nomenclature zoologique du Nuzhatu-Tkulob: Bulletin of the School of O. S. L. I. 1931. VI, 557) | ka'itak Evliya Celebi ezerint: /> helyesen (PELLIOT, Le prétendu vocabulaire mongol des Kaitak du Daghestan: JournAs. 1927. I, 288) I Raéidu'-d-Dln: hükr, hükir (POPPE, PELLIOT: UO

.) | Kirakós: akar, ok'ar (HOWOHTH

, History of the Mongols I, 88; BROSSÉT, Deux historiens arméniens. StPbg., 1870. 135; K. P. PATKANOV

, HcTopia Монголовъ no армянскныъ нсточникамъ StPbg., 1874. 48) I névtelen georgiai: uk'ur (

V

LADIMIRCOV, Аноннмвый Грузинсхий Истерик XIV в. o монголыком языке. StPbg., 1917. 1439) J névtelen arab: hüker 'Rind' (

POPPE

, Das mongolische Sprachmaterial einer Leidener Handschrift: Izv, Ak. Nauk 1928: 76) | Ibn Muhannä: öküz v. ögüz (törökből!; konstantinápolyi kiadás 223); ökküz v. öggüz (MELIORANSKIJ 122). Irod. mong. üker 'bétes á conies; bétes; l'an du boeuf (Kow. I, 562b) I chalcha uixar és шхх*г (POPPE

, Практнческий учебник 177) | darhat ш

/ar 'корова' (

SANZEEV

, Дархатский говор 47) I horcsin, dzsasztu, tumut, gorlosz ш/шг 'рогатый скотъ (корова); назв. 12-го мксяиа года' (

RUDNEV 137) | durbut-beisze, dzsasztu luxer (uo.) | haresin шхлг (saját feljegyzésem) I ordosz ux

kxer 'boeuP (DE SMEDT—MOSTAERT, Dictionnaire monguor 104) | burját NU., T. uker, S. uxer, Ch. «zur (

CASTREN

, Burjätische Sprachl. 101) | burját üxer, üxtr, üxür 'корова* (PODGORBUNSEIJ 131) I irod. oirat ülcür 'рогатая скотнна, быкъ, корова' (

POZDNEEV 60) | bait, asztraháni derbet, kobdói derbet ükr (POPPE

: Zap. Koli. Vostokovedov I, 196) J monguor fuauor 'boeuf (

DE SMEDT—

MOSTAERT

, Diet, monguor 104) I sera yögur ökurr 'cow' (

MANNERHEIM

, A Visit to the Sarö and Shera Yögurs: JSFOu. XVII, 2: 63) | mogol ukan (LEECH; VÖ. GABELENTZ

: ZDMG. 1866: 329), vukär (RAMSTEDT, Mogholica 41) I dahúr ukúru, ukúr (

I

VANOVSEIJ 40), uıVar (POPPE 95), хшолг (saját feljegyzésem). Jövevény: a) török: urjankliai ügär (vö. már BTLw. Ill); — b) mandzsu-tunguz: tunguz цкцг 'Rindvieh' (

CASTREN

, TungSprl. 77), цкуг (i. h. 83) I barguzini tunguz hukur 'корова' (

POPPE, Материалы для нсследовання туыгусского языка 58) | szolon шхгиг 'рогатая скотина' (

POPPE

, Материалы no солонскоиу языку 77). Mint látjuk, nyelvemlékekben és archaikus nyelvjárásokban hol szókezdő h (/J-val jelenik meg a mongol szó, hol pedig a nélkül. PELLIOT ebből ceak annyit következtet (JournAs. 1925. I, 248), hogy a szókezdő A- lekopása igen korán, már a XIV. században megindult, de nem látszik kételkedni abban, amit POPPE jelen esetben szabatosan le is írt, hogy t. i. a