Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
275 (POIDN. 174) I burját eorgoläer, sorgoljez 'Ameise' (CABTRÉN, Burj. 140); ёогдоШп, Sorgoljin, surgalíin 'муравей' (PODOORBÜNSKIJ 160); abr-burját Soryölzör (VLADIMIRCOV, Sravn. gr. 182) | khalkba ioryöljí (uo.) I monguor éiorouobiin 'fourmi' (DB SMBDT—MOBTABRT 397) | ordoez. sıırgûlnii 'ua.' (uo.). Mandzsu-tungúz: tunguz tergóldi 'Ameise' (CASTRÉN, Tung. 89) -c mong. VLADIMIRCOV i. h. szerint a mongol szó a mong. siryu- Tamper á travers, se glisser en rampant, sauter â travers, passer â travers* (Kow. II, 1529) származéka, ez utóbbi mongol szóval pedig a kirg. sirya- 'schlüpfrig sein' igét egyezteti. Feltűnő, hogy a mongol szókezdő s-sel szemben á-, sőt s- található a csuvas adatokban, holott — függetlenül a kölcsönzéstől — itt is s-t várnánk (ez az ú. n. részleges csuvas—mongol hangtani egyezések egyik igen fontos esete). Nagyon valószínű, hogy a csuvas szavak nem is függnek össze a mongol adatokkal, hanem más, török igék hasonló származékai. A VbADiMiRcov-féle etvmologia szempontjából igen tanulságos az oszm. soyuljan 'was tief eindringt (Wurm)' oszm. soq'hineinstecken, durchbohren'; csag. soyulcaq 'Wurm' ( R ADL . IV, 531). Jelentéstanilag persze nem ez, hanem inkább a tör. jilan 'kígyó' fii- 'csúszni' magyarázza meg a mong. siryuljin siryu- egybevetést. RAMBTBDT származtatása a mong. sirui 'föld'-ból nem meggyőző. 23. ceo vas sül'dnés 'hiúz'. A csuvas szót ZOL. és VIBN. után idézi MUNKÁCSI: NyK. XXI, 118; sem PAABONBN, sem ABMARIN, vagy NIKOL'BKU nem ismeri. Ez a szó a csuvason kívül egyéb török nyelvekben is ismeretes: kirg.. kún siläüsün 'der Luchs' (RADL. IV, 711) | kaz. sdäüsan I bask, säläüsän (vö. MNy. III, 218) | ujg. (Ujg.-kínai Szót.) iiläsün 'der Leopard' (i. h. 1078) I tel. Sülüzün 'der Luchs' (i. h. 1111). E kései ujgur és teleut adat mongol jövevény szókezdő S-e miatt. Mongol: irod. mong. silegüsün, silügiisün 'le Ivnx, le loupcervier' (Kow. II, 1494) | burját sıláhuri, silühun, silúse 'der Luchs' (CABTRÉN, Burj. 139); sülüsün, Silügxün 'Felix lynx' (PODOORBUNBKIJ 268) I gorlosz Silüs 'рысь' (RUDNEV 159) | monguor selie 'lynx' (DE SMBDT—MOBTABRT 374) | ordosz Sölüs 'ua.' (uo.). Mongol jövevény a mandzsu silun, Sulun 'Luchs' ( G ABELENTZ 178; ZACHAROV 607, 686: SANZKBV, Para İleli 692). MOBTABRT i. h. írásjegy uélkiil még egy kínai
