Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
274 (i. . 273) I barga burját t'uçfûn Blei' (P OPPB : AM. VII, 375) | durbut beisze tuyülya 'оиово' (RUDNBV 129) | barcsin l'ulâc 'ón' (saját feljegyzésem) | ognut t'oGölnv 'ua.' (saját feljegyzésem) | dahúr t'oynv 'ua.' (saját feljegyzésem). Mandzsu-tungúz: mandzsu foyolon 'Zinn, Blei; оиово' (G ABBLBNTZ 201: ZACHAROV 738) | olcsa toyorgo | goldi toyolgo (SANÍBBV, Paralleli 694). 21. csuvas аәт га 'Nase'. A csuvas változatok a kővetkezők: s^mza 'orr' ( A BMARIN), sómza, sem/.a (MUNKÁCSI), stanza (ZOLOTNICKÍJ), vö. GOMBOCI: NyK. XXXVI, 147; sSmza, somza 'orr; állati orr (pl. kutyáé, macskáé, disznóé), madár-orr, csór' (PAABONBN, CSUV. szójegyz. 119); samsa 'ПОС' (NIKOL'BKIJ 366). E csuvas szót — kérdőjellel kísérve — GOMBOCZ, majd utána PAABONBN (i. h.) alt. tumiuq, ujg., csag. tumáuq 'die Nase, der Schnabel' szóval egyeztette. Ezt az egybevetést RAMSTEDT: NyK. XLII, 235 nem fogadja el, helyette mongol megfelelést javasol (ismétli POPPB: KCSA. II, 76 is). A mongol adatok a következők: irod. mong. samsa cartillage des deux narines' (Kow. II, 1318) | irod. oirat samsa 'обе поиовины иица, обиик' (POZDNBBV 147) | kalmük samsä, samsa 'orrcimpa' ( R AMBTBDT , i. .) | khalkha samsv. sams"e 'ua.' (uo.) | gorlosz samsä 'переносье' (RUDNBV 118) | belsőmongóliai nyelvjárások samsa 'ноздры' (uo.) | durbnt-beisze tamta 'ua.' (i. h. 124). 22. csuvas sürlezen 'Bandwurm'. Az egybevetés MUNKACSRÓI származik (NyK. XX, 471, XXI, 41, 129), a világosan nem odatartozó tat. tewrlian, h vcalian 'giliszta' I csuv. Sébeljan | csag. jüljön | oszm. soyuljan 'giliszta' adatokat kirekesztve, a következőképen állithatjuk össze a csuvas szó változatait és rokonságát (a csuvas és mongol szót egyeztette PAABONBN, Csuv. szójegyz. 242 I9). Csuvae slnljan 'hangya' (MUNKÁCSI: NyK. XXI. 44); éürhz.en. s (5r§l,hzan 'galándféreg, bélgiliszta' (PAABONBN, i. h. 144); Severely in 'гиист' (NIKOL'BKIJ 73). Csuv. cser. söáán 'Bandwurm', éöédn, vö R ÄBÄNBN : MF80U. XLVIII, 199. Mongol: Hun ji ji jü Si-ro-qal-éin 'hangya' | irod. mong. siryuljin 'fourmi' (Kow II, 1530) | irod. oirat soryoljin муравей',