Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
266 értetődő, de MIKKOLA nem habozik: az óegyházi szláv chorggy 'Fahne* bolgár-török közvetítéssel vezethető vissza a mongol *(h)orongyo-r& (i. h. 12, 1. jegy/..). A „tiszta-mongol" orongya teljesen elszigetelt szó, az irod. mong. orongya 'drapeau, étandard' (Kow. I, 449) adaton kívül sem az irod. oiratban, sem a mai nyelvjárásokban, sem a nyelvemlékekben nem ismeretes. Az irod. mongolon belül is izolált és kellően meg nem magyarázható. Az irod. mongolban és oiratban van ugyan még egy orongya, orongyo 'espéce de petites antilopes; сер, vigne' (Kow. I, 449; POZDN. 33: 'единорог, носорог'), azonban nein valószínű, hogy a két szó közt valamiféle genetikus kapcsolat volna, minden bizonnyal csak puszta liomonymiákkal van dolgunk. Megjegyzendő, hogy a 'zászló' jelentésű mong. orongyo-t hasztalanul keressük a mandzsuban is, ahol pedig igen sok mongol szó őrződött meg mint jövevény. Ezek után figyelmünk mégiscsak a török nyelvek felé fordul, hogy ott keressünk valamiféle magyarázatot, noha MRUORANSKIJ már orosz bulakaf 'schwatzen, leeres Stroh dreschen', balabola 'Schwätzer, Plappermaul', bulagur 'Schwätzer, Spassvogel', balalajka 'Art Gitarre' (s ezek további szláv megfelelői) adatokkal, s mind az eredeti szláv szókincshez turtoznak, és egy szláv bala- származékai. PRBOBBAZBNSKIJ, Etimologiceskij slovarj 13—4 már megemlíti a balamut-t&l kapcsolatban a mongol etimológiát is, de valószínűbbnek tartja, hogy a többi idézett szláv szóval egyetemben az eredeti szláv szókincsbe tartozik, s indoeurópai rokonságul idézi: latin fallo, görög tpr)Xó<;, <pr)A.óu>; a szláv szó tóalakja szerinte 'bal-. Ha van valamilyen összefüggés a szláv és a mongol szavak között, akkor az kizárólag a szláv balamut-ra szoritkozhatik, melynek mongol megfelelői a következők volnának : irod. mong. balamad, balamud 'petulant, polisson, celui qui parle sans penser, qui agit de maniére inconséquente; absurde' (Kow. II, 1075) | irod. oirat balamud 'вяонлмошвы ' (POZDN. 119). A balamad, balamud mongolos származéknak látszik, vö. irod. inong. bala bol- 'étre ivre de vin, sane pouvoir se remuer, agir á l'étourdie, comme les vieillards qui sönt décrépits ou tombés en enfance, perdre la raison' (Kow. II, 1074). Az itt feltehető mongol -mad, -med, -mud, -müd képző talán összevethető a régi, ma már csak bizonyos szavakban ismert többbeejellel (RUDNBV, Lekcii po irrammatike mongol'skago pisjmennago jazyka 76, élő többesjelnek veszi és a -nud, -nüd, -nuyud, -niigüd változatának tartja). Példáink : aqamad 'alné (fils), alnée (fille), le premier né; premier, principal' (Kow. 1, 23) aqa I yekemed 'grands; les alnés' (i. m. III, 2319) yeke | jocimad 'les convives, les hótes' (i. m. III, 2393) jocüı | egecimed 'soeurs, appellation respectable des femmes' (i. m. I, 234) -c egeci stb. Nem lehetetlen, hogy a balamad, balamud époly funkciójátvesztett, eredeti többesszám, mint a már idézett aqamad.
