Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
258 mészetesen a magyar kazán ie. A török ezóhoz kapcsolják az orosz Kazán városnevet is, vö. PAASONBN, Der Name der Stadt Kasan: FUF. VI, 111—4 (a votják és cseremisz adatokról vö. W ICHMAHN: MSFOu. XXI, 86). Az általánosan elterjedt török qazan mellett fel kell hívnánk a figyelmet A csag. qazyan 'der Kessel' (RADL. II, 383), 'grosse Schiissel, Kessel' (éejx Sal., ed. KÓNOS 125) | HOUTBMA 90: qazyan 'Kessel' adatra, amely elég jél rávilágít arra, hogy a török qazan qazyan szó származék. Az ilyen lipusú szópárokról épen nemrégiben volt szó ( B ANG : Ung. Jb. XIV, 196 köv. és NÉMKTH : MNy. XXXI. 178—9), s noha eredetüket illetőleg a vélemények eltérők, annyi bizonyosnak látszik, hogy esetünkben nem tartozik a szótőhöz a vita alapját képező -q-k-, ili. -у-, -g-. Számunkra a kiindulópontot tehát a tőrök qaz-tő képezi, s csak másodlagos fontoeságú kérdés az, vájjon a qazyan-b&n és a qazan-Ъш ugyanazzal a képzővel van-e dolgunk, és az előbbi alakból fejlődött hangtani úton a második, vagy pedig a két szóban két különböző képzőt (-yan, ill. -an) kell felvennünk kezdettől fogva. A török qaz- tőnek RAMSTRDT: JSFO U . XXXVIII, 1 : 28 szerint a mongolban *qaru- felel meg, amely egy feltehető mongol *qaru-m közvetítésével a mai kalmük xarm x<*sn 'grosser Kessel', továbbá a tungúz xarbax 'ua.' szóban maradt volna meg. A tör. qazyan, qazan alapszava után kutatva akaratlanul is a köztörök qaz- 'ásni, kiásni' igére kell gondolnunk, s közelebbről az oszm., csag. qaz- 'aushöhlen, ansmeisseln, mit dem Meissel arbeiten, behanen (Steine), auehauen (eine Verzierung, Inschrift)' (RADL. II, 361) ötlik szemünkbe. Ez a szó RAMSTBDT szerint (Die Palatalisation in den altaiecben Sprachen: Annales Acad. Sc. Fennicae 1931 XXVII, 247) az altaji nyelvek régi, közös szókincséhez tartozik, s mai íőbb megfelelői: köztör. qaz-, jakut yas- | mong. *qaru- jak. xoruy, %агЦ I koreai kar-; valamennyi szó jelentése 'graben' s altaji alapnyelv! alakja — a rotacizmusról vallott felfogásához híven — *qar'graben'. Ha a qaz- alapszóból indulunk ki, akkor nincs semmi akadálya annak, hogy egy -ng képzős származéknak magyarázzak а magyar szó forrását jelentő 'yarar-ot; adatszerűen igazolni ezt a feltevést ma persze nem lehet. Jelentéstanilag nehézséget képezne talán az, hogy a qazan, *qazang összekapcsolása a qaz- igével egyet jelentene azzal, hogy az első jelentés az üstnek nem az anyagára.
