Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

259 hanein alakjára vonatkoznék, másfelől azonban meg kell gondolnunk, hogy a magyar nyelvbe való átkerfllésekor a szónak ez az eredeti jelentése már régen háttérbe szorulhatott. b) Jelentéstanilag eleve tetszetősebbnek tűnik fel a magyar A arany-nak a mongol qarangya \ al való összekapcsolása. Hangtanilag is kitűnő magyarázat kínálkoznék: a mongol -ngya-szóvég és a magyar -ng, ill. törők ng (-$) összetartozása számos hasonló példával igazolható. A mong. mengge 'anyajegy' ~ tör. mäng | mong. mingyan 'ezer' ~ tör. ming, b'ing | mong. öngge 'szín' ~ tör. öng | stb. (vö. RAMSTBDT, AZ У hang a mongolban és a törökben: NyK. XLII, 229—38, különösen a 230) mind azt mutatja, hogy a török szavakkal szemben a mongolokban megőrződött a magánhangzóé tővég, ezáltal viszont a török szóvégi -ng (-r)vel szemben ugyanaz a hang a mongolban szóközi, sőt magánhangzó-köri helyzetbe került, a mai irodalmi mongolban ilyen helyzetben viszont teljesen ismeretlen az -ng- (a szóvégen gyakori !), s helyette kivétel nélkül mindig -ngg-, ill- -nqy- található. Ez a kifogástalan egyezés és magyarázat azonban csak látszatigazságot takar, és iskolapéldája annak, hogy HZ etimológiai kérdések eldöntésében — különösen az olyan járatlan területen, mint az altaji összehasonlító nyelvészet — bizonyos sorrendet szigorúan meg kell tartanunk : mielőtt a rokonnyelvekkel való hasonlításhoz valamely szót felhasználnánk, meg kell vizsgálnunk külön, saját nyelvterületén belüli helyzetét, s fel kell vetnünk a kérdést, vájjon az eredeti szókészletéhez tartozik-e a bennünket érdeklő adat, vagy esetleg — jövevény. Egyeztethetünke a mong. qarangya-val V—VII. sz.-i török szavakat? Az irodalmi mongolban a következő adatok ismeretesek: qarangya 'une grandé cymbale d'airain; une petite fléche; foudre; une longue dent que les chevaux, les mulets et les &nes ont au dessous des narines' (Kow. II, 828). Ezeket a jelentéseket a benszülött lexicographia segítségével a következőképen egészíthetjük ki: 'gong (kínaiul luo); egérfogó (kín. mu-mao); háló (kín. lo)'; vö. Mong han ce tien, ili. Mongfol nanggiyad üsüg ün toli bicig I, 75v°. (LWBTI. Rapport préliminaire 45.) Mindjárt láthatjuk, hogy több homonym, de különböző eredetű szó került egy címszó alá a rendelkezésünkre álló lexicographiai munkákban. Elég világos jelentéstanilag a 'uyilacska, villám, sőt nyílvessző-