Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
250 kuliig entliehn '). Ha ezt az adatot, amely török emlékeinkben ez ideig hapux legomenon, az eredetiben ellenőrizzük, meggyőződhetünk BROCKRLMANN értelmezésének (MW. 116) helyességéről. A kérdéses helyen (I, 318. 10) ugyanis poutosabban külüg nüng található, arab értelmezése szerint 0.- , It azaz 'kölcsönzött dolog'. Kölcsön szavunk tehát csakupyan legrégibb török jövevényeink közé tartozik, a vele egyező csuvas szó azonban nem tekinthető mongol jövevénynek, hanem a régi török-monuol szókincs egyik érdekes emlékének, melyet különben kellő megvilágításba helyez a Kasfari-féle adat. 12. Ölyv. (BÁLINT. Párhuzam 38; MUNKÁCSI: NyK. XXI, 123; NBMRTH : Nyr. XLII, 246 és A törökség őskora 15; LIGRTI: MNy. XXXI, 39—41.) ') Kasları BROCKBLMANN-féle kiadásában (Mitteltürkischer Wortschatz : Bibliotheca Orientalis Hungarica I, Bp. 1928), i. . a külüg címszó alatt a kővetkező jelentések találhatók: 1. 'berühmt'; 2. 'entliehn' ; 3. 'Tragtier'. E felsorolásnak bizonyára BROCKBLMANN szemében is csak technikai okai voltak, u. i. e három jelentés, melyet Вв. Küâşari eredeti kiadásának különböző helyeiről gyűjtött egy csokorba, három kiilönbözó szót képvisel, amelynek az alaki összecsengésen kívül semmi köze sincsen егу máshoz. Az 1. 'berühmt' jelentésű külüggel összevethető: szag., kojb., kkirg., csag. külük 'der Held' (RADL. II, 1470) | az uo. előforduló ujg. külük-6 1 (ua.) helyesen Шад пек kell olvasni | türk kiiliig 'berühmt; Held' (i. . 1471). Ez a szó világosan származéka a következő főnévnek; tiirk kü 'was man von Jemand hört, der Ruf, Ruhm, das Gerücht' ( R ADL . II, 1416) | ujg. kü 'bruit, renommé' (T'oung Pao XV, 267). A 3. 'Tragtier' értelmezésű külüg rokonsága viszont a következőképen alakul: oszm. gülük 'béte de somme' (BDM. II, 676) | kasztamuni nyj. külük 'áne' (HUART : Journ. AS. 1921 П, 211) | kirg. kölük 'das Zugvieh, die Transportmittel (Pferde, Wagen, etc.); das Race-pferd' (R ADL . II. 1272) | tel., tölösz kölkö 'Tiere, welche angespannt, geritten und belastet werden' (uo.) | csag. kölek 'ein Reittier (als Esel, Pferd, Maultier); Fahrzeug' ( V ÁMB . 331); 'monture, bateau' (PDC. 474); 'chameau, cheval, böte de somme' (i. h. 475). E származékszók viszont a következő adatokból vezethetők le: szag., kojb. köl- 'anspannen (ein Pferd)' ( R AUL . II, 1268) | esuv. kül- 'befogni (lovat)' | jak. kölüiunspannen'. Török jövevény а mordvin k'ildams, kildems 'anspannen' (PAASONBN : JSFOu. XV, 2 : 37 ; GOMBOCZ : NyK. XXXV. 259). Idevonható a mongolból: irod. mong. köl- 'atteler, seller' (Kow. III, 2609); kölgen la monture, béte de somme (chameau, cheval, inulet, áne); attelage quelconque: moyen de transport, véhieule, voie, moyen' (i. h. 2608) stb., valamint számos mongol nyelvjárási adat. Figyelembe véve török és шовго! adatainkat, azt hisszük, hogy Kasfurí 3. adatát helyesen talán inkább A'óV/ó/-nek kell olvasnunk.
