Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
232 magyarázni. P AIS i. h. jogosan foglalt állást ez ellen az indokolatlanul bonyolult megfejtési kísérlet ellen. P AIS fejtegetéseihez még csak azt tennénk hozzá, hogy a mongolos magyarázat tarthatatlansága szempontjából az sem lényegtelen. hogy a kérdéses mandzsu-tungúz és mongol szavak török jövevények. A mandzsu és a szolon adat a mongolból származik annyi más egyéb szóval együtt (a mandzsu szavak lehetnek -a, ill. -e végű mongol szavak átvételei, de lehetnek sajátosan mandzsu alakulások is, t. i. a mandzsuban szó végén nem állhat -m; e szempontból különösen tanulságos a szolon adat). A mongol tuluma és tülüme szóvégi magánhangzója sem nem képző, sem nent tóvégi magánhangzó, hanem olyan, jövevényszavakban előforduló járulék, ntint amilyen a török q'ilinc-cs&l szemben a mong. kilinia-ban található. vö. LIGETI : MNy. XXXI, 40-41. Az elszigetelt, szócsalád nélküli mongol adat teljes világosságot nyer a török megfelelők közé beállítva. Amint P AIS helyesen felismerte, az idetartozó török megfelelőktől külőnválasztandók: tolquq, dolquq, doluq stb., amelyek csakugyan a török tol-, dol'sich füllen, voll werden' ige származékai (itt helyénvalók MUNKÁCSI germán jelentéstani példái is). Mongol adataink a másik, -u- tőhangzós török csoporthoz tartoznak, amelynek jelentése — mint P AIS ntár jelezie —: 'toll, szőr, bőr; bőrből készült tartó eszköz: zsák, zacskó, vödör, tömlő'. 7. erkölcs. (SIMONYI, MUNKÁCSI, NÉMETH mongol vagy mongolos magyarázatainak megfelelő helyeit idézi az EtSz. II, 16.) SIMONYI egyik niasyarázata szerint A magyar szó forrása egy XVII. századi mongol feliratból kimutatható erkil ükcil 'Verehrungdarbringung; Ehrenbezeugung; Verehrung, Anbetung' volna, mégpedig — rövidülés utján. Erre a hangtanilag teljesen képtelen magyarázatra nem érdemes sok szót vesztegetni, mégis megemlítjük, hogy a felirat e hely ének a magyarázata kétes, az ükiil sehol nem fordul el ), de amint kikövetkeztetett jelentéséből látható, az alapszava az 'adni. nyújtani' jelentésű mongol ige, ekkor viszont ükiil helyett öqcil-t kellene olvasni. Ezzel a megfejtéssel maga SIMONYI sem lehetett megelégedve, mert mindjárt egy másik lehetőségre is gondolt. E szerint az erkölcs mongol forrása az erkil 'megbecsülés, megtisztelés, tisztelet* szóból feltehető Vrkil-(l)e-si 'Ehrung, honoratio' lehetne. SIMONYI mongol
