Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Szőlő, üd-ül, egy; őr-öl, ör-vény) [MNy XXIX /1933/, 275-279.]
9 a török äb-gil. äb-i meg a mongol ede-ge- alakokban mutatkozó képzők elsősorban deverbalisak. Sajnos, sem a tűrök, sem a mongol szóképzés nem ismeretes eléggé ahhoz, hogy teljes határozottsággal dönthetnénk e kérdésben. Annak a lehetősége sincs kizárva, hogy az eb- és eb egyugyanazon ezé: nomen verbum. ör-VI, ör vény. A már ismert -v-s és -b-s alakok (übir-, är ir ) mellé (GOMBOCZ : MSFOu. XXX, 112) kell csatolnunk még a következő adatokat: tar., küer., kun, azerb., oezm. ä gir- 'drehen, wenden; spinnen' (RADL. I, 700) | csag. ägir- 'drehen, wenden' (uo.) I ceag. ägrik 'der Wasserwirbel'; ägrim 'ua.' (RADL. I, 705) I alt., tel., sor, leb., kirg., tob., szag., kojb. ir- 'spinnen' (RADL. I, 1456) | uig. ägrik 'Strudel, Wasserwirbel'; ägrik 'Gespinst, Bande'(BANG —GABAIN. Anlnd.) | Kssyaii : ägir 'spinnen, drehn (Wasser das Schiff)'; ägireä- 'zu spinnen wünschen'; ägirt- 'spinnen lassen'; ägrik 'Gespinst'; ägril- 'gedreht werden'; ägrim 'Strudel'; ägrimtän- 'Strudel bilden (Wasser)'| HOUTSMA 51: ägir 'epinnen' | csuv. avSrla- 'fonni' (PAAS.). írod. mong. egere- 'tourner, rouler; tordre, filer'; egeregül'faire tourner'; egeregde- 'étre tordu ou filé' (Kow. I, 236a —b); egerelte 'tournoiement, rotation'; egereül 'rouet, tour â rouet, quenouille' | burját trenep 'spinnen' ( CASTBÉN , Burj. 92) ı khalkha In- 'нертеть, ворочать кругон' (VLAD. i. m. 194) | i rod. kalmük İre- 'вергЬть, сучить; окружать, собирать въ кучу' (I'OZDN . 21) I dalı úr ir прлсть' (POPPE 80). Tunguz äräm 'spinnen' ( CASTBÉN , Tung. 72) < burj.
