Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Török jövevényszavaink és a vitás etimológiák kérdése (Torontayl, torontal) [Pais Emi. /1956/, 336-346.]
177 Si-t'i ho-pi wen-kien XXX, 29 b) | kaim. turqiti 'irgendein kleiner Kaubvogel, ein kleiner Falke, Neuntöter' (RAMSTEDT, Kalm. Wb. 41 Személynévként: Turumtai, főember Mängü (Möngke) qa'an alatt (JuwainI, ed. QAZWÍNÍ И, 200—1). Turumtai, bivataloe másoló, aki a Yüandinasztia alatt Li SiNnel együtt átírta MA CU-CANG „Ma SI t'ien-wen ci" című művét (vö. K. T. Wu, Chinese printing under Four alien dynasties: HJAS. Х1П [1950.]. 505 és A. M OSTAEKT, UO . 312, jegyz.). A Turumtai név előfordul az 1272-ből való ujgur-mongol írásos okmányban is (vö. C. H. TARIM, Tarihte Kırşehri-Gülşehri. Babailer-Ahiler-Bektaşiler. istanbul, 1948. 120 és A. M OSTAERT : HJAS. ХШ, 312, jegyz.). P e r z s a : ^CGy (olv. turumtai) 'avis quaedam venatica magnitudine avis dictae e genera avium nigris oculis' (VULLERS I, 438); turmtây (O: turumtay ) 'A species of falcon' (STEINOASS 291&). Hindusztáni: turmati 'A species of hawk or falcon' ( P LATTS 320). A turumtai végelemzésben török eredetűnek tekintendő, bár ez idő szerint kielégítő etimológiája nincs; mindenesetre elfogadhatatlan RAMSTEDT nézete, amely szerint a törökben mongol eredetű volna e szó, ugyanígy elfogadhatatlan PJ.ATTS magyarázata is, aki ind (szanszkrit) etimológiát keres a hindusztáni szó számára. Kronológiai és egyéb meggondolások alapján csak arról lehet szó, hogy a turumtai a törökből került a mongolba ós a perzsába, ez utóbbiból pedig a hindusztániba. A magyar szó törökből való eredeztetésének több nehézség áll az útjában. Ezek: 1. a magyar köznév bizonytalan olvasata, illetőleg hangalakja; 2. bizonytalan jelentése, 3. a magyar tulajdonnév körüli nehézségek; 4. a törökmongol szó körül újabban támasztott jelentéstani kétségek; 5. a magyar és török szó hangtani megfeleléseinek problémái. 1, A BesztSzj. torontayl írásmódját GOMBOCZ betű szerint értelmezi, ós JERNEY 1234: Truntayl és GRISELINI 1776-ból való térképének Trundain adatára támaszkodva torontáji-nak olvassa. JERNEY kétes, más forrásból nem igazolt Truntayl-']A azonban még akkor sem vinne bennünket közelebb a megoldáshoz, ha az történetesen később megbízható forrásból előkerülne, hiszen az yl olvasata a két adatban azonos problémát jelentene; egyikből a másikat megmagyarázni nein lehet. A GRISELINI-féle adat túlságosan kései (mint majd látjuk, ebben az esetben ez különösen jelentős körülmény), vallomása ezenfelül sem közvetlen értékű. A helyes olvasatot magából a BesztSzj.-bői hámozhatjuk ki, ahol az yl jelölést még két másik szóban megtaláljuk: 1132: , .tinea: moyl", 1163: ..aquila: kezeyley"; ez utóbbi különösen érdekes, mert közvetlenül követi az „iftiulio: torontayl"-t. Világos, hogy mindezen esetekben az yl értéke ly /I/, a torontayl helyes olvasata tehát torontály. Ennek az olvasásmódnak nein mond ellent a SchlSzj. sem. ez utóbbiban ugyanis az / egyaránt jelöl l-t és ly-1. Nyilvánvalóan l = ly helyesírással van dolgunk a SchlSzj. megfelelő adataiban: 1748: „ifinilo: torontal". 1717: ,, tinea: mol" (a keselyűre vonatkozó adat ebből a szójegyzékből hiányzik). KNIEZSA ISTVÁN „Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig" című munkájában nem emlékezik meg a BesztSzj. szórványos yl helyesírásáról, bár a nem kevésbé szórványos yn-t szóvá teszi (1267: „polenta: lepeyn": KNIEZSA, i. m. 90); tudtommal egyedül BÁRCZI utal rá röviden (MNy. XXX ҮТП,
