Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Orsó szavunk török háttere [MNy LXVI/1970/, 412-421.]

169 előfordulása miatt. Ennek ellenére, szükséges-e a mai török uréuq (uréiq) alakot egy korábbi ayurlaq (ayurcug) alakra visszavinni? Egy ómagyar *ohur soch vagy *ursuu alak jiersze lényegesen megkönnyítené döntésünket; sajnos, szavunknak ilyen korai feljegyzései nincsenek. Mindent mérlegelve orsó szavunk forrásául továbbra is a hagyományos *urcuy (< urluq) alakot jelölném meg azzal, hogy a török szó története további kutatást igényel. 13. A XIV—XV. századi arab török szójegyzékek közül több a szó­anvagát tárgyi rendbe szedve közli. Ezek közt akad olyan is, amelv a fonásra, illetőleg a fonás eszközeire vonatkozó szavakat fogja egy csoportba. Ezek közül bemutatjuk két forrás idevágó anyagát. A) Ibn Muhannä: yig 'веретено: orsó' (MELIOKANSKIJ 0120), iyik (KILISLI RIFAT 162), ik 'ig' ( BATTAL 33): ayirluq 'пряслица; orsónehezék' ( MEL . 069; egyesek értelmezése szerint az arab szó a. m. 'rondelle de fuseau [= orsókarika]', mások szerint 'jioids de fuscau [= orsónehezék]'), ayircuq ['"yrfuq] (KR. 162), ay'irluq 'ağırşak' (Ват. 8); ciqr'iq 'rokka' ( MEL . 055 a romlott hajr"q' alakot cayjuq-nak olvassa, és 'ворот у колодца, колесо; gömbölyítő kerék, kerék' értelmezést fűz hozzá). lérq (KR. 162), f'iqriq 'çıkrık (iplik sarmak için küçük çark): motolla (kis kerék a fonál felgombolyítására)' ( RAT . 26): yiglik 'футляр для веретепа; orsótok' ( MEL. 0120), iyiklik (KR. 162) i klik 'ig kabi' (B AT . 33). B) Durrat al-mudi'a: ıfik 'fuseau' ZAJACZKOWSKI: Rocznik Orientális t у ezn у XXIX. 2: 87): ' ik [ ııy'y'k] 'fuseau' (Z. 85). Egyfajta orsóról van szó, arab értelmezés DOZY szerint 'le fuseau de fer dont se sert le filcur de mine (Égypte)': ay'iriaq, ayiriiq 'poids de fuseau' (Z. 77); iiqriq 'espéce de rouet, dévidoir' (Z. 99); DOZY szerint az arab szó jelentése: 1. 'roue ou dévidoir á tİMserand jaıur charger les esjKilins'; 2. 'rouet de fileuse'. Ezúttal is a 'rokka' jelentés látszik helyesnek: ip saralaq 'dévidoir' szó szerint 'fonalgombolyító motolla' (Z. 85; Z. sarafag olvasat nem védhető; vö. különben oszmánli sar- 'wind or wrap down', HONY 307; sarmadı 'der Haspel, die Spule, die Garnrolle', RADL . IV, 342). Az orsó, orsókarika, orsótok, motolla és rokka török nevei köziil a rokkáé­ról volna még néhány megjegyzésünk. 14. A mameluk-kipesak szójegyzékek ben ezt a fonóeszközt vele együtt a motollát is — tehát a l'iyriq 'kerék' szóval jelölik; a rá vonatkozó fontosabb adatokra 1. ZAJACZKOWSKI: RÜ. XXIX/2, 99; vö. még RADL. III, 2065 (í'iyiriq), 2060 (Iiqriq). A törökségben különben más 'kerék' jelentésű szavak is használatosak 'rokka' értelemben, így türkmen cary (TRS. 724), özbeg cary (BOEOVKOV, URS. 516) stb. A rokka, guzsalv természetesen a fonásnak fejlettebb eszköze, megneve­zésére a törökben gyakran idegen szót használnak, például altaji prjalka < orosz прялка (BASKAKOV, RAS. 614), vagy körülírással fejezik ki: kazáni tatár ]ep erliiii Diai i nasi 'fonalat fonó gép' (BAMMATOV, RKmkS. 812), kirgiz

Next

/
Thumbnails
Contents