Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Orsó szavunk török háttere [MNy LXVI/1970/, 412-421.]
167 10. A török orsónak is lényeges része a nehezék, amely a pergést (pörgetést) könnyíti meg. Nyilván ezúttal is két változatával kell számolnunk, a lapos orsókarikával és a kúpos gombbal. A rendelkezésre álló anyag, sajnos, nem nyújt elegendő eligazítást a részleteket illetően; mint a szókészlet jieremén álló, legtöbbször elavult szaknyelvi szóknak, kifejezéseknek ugyanis a modern lexikográfiái művek nem szentelnek annyi figyelmet, amennyi a kérdés teljes tisztázásához szükséges volna. Nem világos egyelőre az sem, vajon a nehezék különböző formái különböző elnevezést viseltek-e. A gond ígv is csak elméleti, mert nem vagyunk bőviben ilyen jellegű műszavaknak. Az egyik közülük összetétel, jelentése 'orsó-fej': kazáni tatár orliqbaS 'пряслень, прясло (кольцо, надеваемое no веретеио): orsókarika (orsóra húzott gyűrű)' (TRS. 414); türkmen ikbaé 'напрясло, колечко веретеиа: orsókarika, az orsó gyűrűcskéje' (TRS. 349); 'igİ7) govî pîrlanmagî üéin asak ujuna gejdiriljiin, iéi desik konus pisint agaó; az orsónak jó forgása céljából alsó végére illesztett, közéjien lvukas kúp alakú fa' (CHAMZAEV, Türkmen dilinir) sözlügi. Asgabat. 1962. 333). Ugyanilyen típusú elnevezés a mongolban: ordosz îoii t'oloç" 'le jietit bloc de pierrc ou de bois qui est au bout du fuseau' (MOSTAERT, DO 665). Érdekes megjegyezni tehát, hogv a türkmen orsónehezék fából készül, az ordoezt i>edig a hagyományos anyagon kívül fából is előállíthatják. 11. Az orsókarikára tulajdonképjion egyetlen egy elnevezést ismerünk a törökben. Ez a szó régi; előfordul már az egyik kőszénből készített orsókarikán, rovásírással, aybc'iq alakban (a kéttagú kifejezést, amelyben o szó rögzítve van, M. RÄSÄNEN (i. m. 4 C>)//"diríq "yirfaq-nnV olvassa és 'Spindelrolle'-nak értelmezi. A szó fontosabb előfordulásai még ezek: Кахүап ayurkiq 'Spindelspule' ( BR. 5): a DTS. (365) magyarázat nélkül oyurkiq-ra emcndálja a szót, és 'веретено; orsó' fordítással kíséri (eredeti, arab értelmezése filkatu 'l-mayzali 'bout arrondi au bas du fuseau': BIBKRSTEIN KAZIMIRSKI, DAF. T, 634). Egyéb -Saq képzős alakok: csagatáj ayirSaq 'peson du rouet; planchette arrondie qui couronne le haut du piquet de la tente; os du genou' (PNC. 26; a 'peson du rouet' nyilván 'peson du fuseau; orsógomb' helyett áll); 'прялка; orsó' ( POPPE , Mukaddimat al-adab, 402; az érdekes jelentés hitelessége, sajnos, nem ellenőrizhető, inert hiányzik mellőle a mongol megfelelő és persze az arab is); Leideni Névtelen ay'irSaq 'Schwergewicht der Spindel' ( HOUTSMA 49); Abu Haiyän ayurSaq 'iğe geçirilen tagalak, ve saire; orsóra illesztett karika, stb.' (CAFEROÖLU 2 és *16; a D kézirat uyurSaq); Durrat al mudi'a ay'ir&aq, ay'irSiq 'jioids de fuseau' (ZAJACZKOWSKI: Rocznik Oriontalistyczny XXIX/2, 77; az S itt is, mint más kipcsak - arab szótárakban, a 6 jelölésére is szolgálhat). Tuhfat ayircaq 'orsónehezék' (ATALAY 19, 136; a kézirat margójára utólag betoldva, kétségkívül türkmen alak). Tuhfat airurfuq 'ua.' (ATALAY 19, 136; ez a tulajdonképpeni kipcsak alak, rendes helyén, aszöveglien olvasható; helyesírása«me«4crcu^: ez kizárja az urcuq olvasat lehetőségét). Ennek a jellegzetesen kipcsak alaknak nem-kij>csak változatát nyújtja lbn Muhanná arab -török szótára: ayirluq 'orsónehezék, orsó-gomb' ( KILISLI RIFAT 162; BATTAL , IML. 8).
