Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Orsó szavunk török háttere [MNy LXVI/1970/, 412-421.]
163 Hasonló a helyzet még két török adat körül is; ezek: a modern ujgur urfuq 1. 'шпулька'; 'cséve, spulni'; 2. 'веретено ручной прялки; прялка': 'kézi rokka orsója; orsó' ( NADZIP, URS. 120) és az altaji török orcik (melyet még PAASONEN: KSZ. III, 243 hozott forgalomba VERBICKIJ szótára alapján). Egyik szót.sem lehet meglelni a modern ujgur vagy a korábbi turki szótárakban, sem pedig az altaji török (korábban másként ojrot) lexikográfiái anyagában (Megjegyzendő különben, hogy az altaji orcok szókezdője is szabálytalan a várható и helyett.) 4. A török urcuq, urciq etimológiai magyarázata ez idő szerint komoly nehézségbe ütközik. Az ugvan ma sem kétséges, hogv származékszóval van dolgunk, s az sem vitás, hogy a -iuq, -6iq denominalis, sőt deverbalis járulékként egy sor régi és mai török nyelvben kicsinyítő képzőként használatos, ezenkívül (tőle nem egészen függetlenül) eszköznevek képzésére is szolgál. A VII XIII. század közötti, ótöröknek mondott nyelvi anyagban denominalis kicsinyítő képző: oylaí'iq 'kis fiú' (oylan 'fiú'); baqacuy 'kis l>éka' (baqn 'béka') (vö. Drevnetjurkskij slovarj. Ix-ningrad, 1960. 650 1). A turkesztáni régi, középtörök irodalmi nyelvekbon elsősorban szintén kicsinyítő képző: gonfi./ 'Hündin', qiltiq 'Grannen' (tkp. 'Hiirchen'), s'iyirív/ 'Rebhahn', örümtik 'Spinne', häbäiük 'Pupille', bnlníuq 'Küchel', tayaniuq 'kleiner Falk', fumíuq 'Tauchervogel', öktiiüy (így) 'üchslein', naraiíuq 'kleines Palais', quduriuq 'Puppe', sarmaiuq 'Art Nudeln', yämäfilk 'kleiner Getreidesack*. Szolgál testrésznevek, ruhadarabok és eszközök neveinek a képzésére is: a-)>arfuq 'ein Brettspiel', btírüncük 'Frauenschleier', mnnfuq 'Mantelsack'. qaburíuq (helyesen qapuríuq, ebből a magyar kopornó) 'Schachtel', layaríuq 'Sack', yilnitík 'Bein', yaníaq 'Tasche'. Képezhet mellékneveket: qabarfuq aussätzig', bulyancuq 'verworren, dunkel', ynrimiuq 'zur Hälfte fertig, mangel haft'. Vö. C. BROCKELMANN , Osttürkische Grammatik der islamischen Litera turspraohen Mittelasiens 94-7 ( BROCKELMANN indokolatlanul kettéválás/ totta a -íuq és a -f'iq alakokat; viszont valóban külön kell választani a -iiq-e t a -fiy-töl). BROCKELMANN 91 — 2 ugyanezen funkciókban, de szintén külön tárgyalja a -Saq (-iák) képzőt is. Kicsinyítők: bägfäk 'Prinzehen', bnrcnq 'Wicke: Bohne', büríák 'Locke', örümiäk 'Spinne', qariniaq 'Ameise', qubrufaq 'Schwanzknochen'. Eszközök stb.: alinfaq 'Stirnschmuck des Pferdes', biliniäk 'Diebsgut', bürüniäk 'Frauenschleier', 6uqur6aq 'Grube', ingariaq 'Packsattel', kinfäk 'Moschusbeutel', qnbiriaq olv. gapiriaq 'Kasten. Sarg', qnbucaq 'Höhlung'. qapaiaq 'Behältnis', nalinfaq 'Ohrring; Schaukel', nipanfaq 'Glitsche', tayariaq 'Eselsattel; Beutel', tägirfäk 'Wagenrad', tdrimiäk 'Mantel', uruniaq 'Depot. Lehngabe', yanfaq 'Seitenpanzer des Pferdes', yaryufaq 'Handmühle', yastaniaq 'Stütze'. Melléknevek: aliaq 'mild', basiniaq 'gedrückt, bescheiden', iriniäk 'faul, feige', köngüliäk 'beherzt'; stb. у Mint a példákból látható, nem egy esetben ugyanaz a szó ugyanabban a jelentéeben előfordul -6aq képzővel is, -iuq (-iiq) képzővel is. Számos turkológus éppen ezért egy és ugyanazon képző változatainak tartja a -óaq, -íüj. -tuq-ot. BROCK ELM ANnal ellentétben gondosan meg szokás különböztetni e három alakú képző deverbalis és denominalis használatát. VÖ.: A. ZAJACZKOWSKI, Les suffixes nominaux et verbaux dans la langue des Karalmes
