Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Orsó szavunk török háttere [MNy LXVI/1970/, 412-421.]
164 occidentaux 24—6 (§ 7), 90 — 2 (§ 20); KONONOV , Grammatika eovremennogo uzbekskogo literaturnogo jazyka 123 (§ 137), 125 (§ 142); M. RÄSÄNEN , Materialien zur Morphologie der türkischen Sprachen 93, 118. Ami mármost az urfuq, urf'iq előtagját illeti, bajos megmondani, hogy abban névszót avagy igét kell-e keresnünk. Névszói ur — megfelelő értelemben — ez idő szerint mindenesetre ismeretlen. Eszköznevet jelentő deverbalis nomenként is elképzelhető, ám egy ur- ige körül is bonyodalmak mutatkoznak. Az özbeg urluq 'orsó'-t KONONOV (i. m. 124) ugyan megpróbálta — kérdőjel kíséretében az özbeg ürmoq 'fon' igéhez kapcsolni. A kérdőjel magvarn zata az, hogy egy özbeg *ur- 'fon* igére volna szükség (az u-val szemben az o kazáni tatár és baskír sajátság); ilyen alakú és jelentésű ige azonban sem az özbegben, sem a többi török nyelvben nincs. A rejtély megfejtése egyszerű: az özbeg йг-moq 'плести, заплетать; fon, befon' (BOROVKOV, URS. 587) egy korábbi ör-mflk re megy vissza. Az özbegben ugyanis az ő-nek й [ = o] felel meg, a -nmq, -mük j>edig egyöntetűen -moq [= mâq]-Vu 1 van képviselve: például: üpmnq 'csókol' (< öp-mäk; 585), űrgatmoq 'tanít' (< örqiH-mäk; 583). jigirmoq 'fon' (< igir-mük; 191), sevmoq 'szeret' (< ser-mák; 360) stb. Ugyanez a magyarázata Ibn Muhanná egyik vitatott adatának. Az ismert arab török szótárban van egy ige. melyet ormaq-n&V lehet olvasni: jelentése arab yazala 'filer (le lin, le eoton, la laine, ete.)' (BIBKRSTEIN KAZIMIRSKI. Dictionnaire arabé -français II, 464). S. MALOV (lbn-Muchanna o tureckonı jazyko: Zapiski Kollegii Vostokovedov III, 227) e szót a török örrmbfc-kel azonosítja. MALOV egybevetése kifogástalan; támogatja А szó után zárójell>en közölt glossza: ägirmaq, amely az ägir-mäk igének olyasféle változata, mint az idézett özbeg alak; hasonló jelenség bizonyos régi azerbajdzsán nyelvjárásokban is megfigyelhető. (Ibn Muhannánál ilyenek még kxziämaq, ömgätmaq.) Ezek szerint KONONOV etimológiája még óvatos, feltételes alakjában sem fogadható el. Jelentéstani okokból elfogadhatatlan RÄSÄNEN (Versuch eines Etymologischen Wörterbuchs der Turksprachen 515) szófejtése, amely szerint az uríuq 'orsó' az ur- 'üt, ver' ige származéka volna. 5. Számos török nyelvben találunk olvan fonásra vonatkozó eszközneveket, amelyek a 'fon' jelentésű igék származékai. A) Kásyari ór- 'flechten' ( BR. 135); csagatáj ör- 'tresser, natter' ( PDC. 58); altaji, teleut, lebed, sór, szagáj, kojbál, kacsa ör- 'flechten' ( RADL . I, 1217); kirgiz ör- 'ua.' ( JUDACHIN , KRS. 599); kazak ör- 'to pleit; to weave' (SHNITNIKOV , KED. 293); oszmán-török ör- 'to pleit, interlace, darn' ( HONY 280); azerbajdzsán hör- 'плести, вязать, fon, köt' (ARS. 226); türkmen ór- 'вязать, плести; köt, fon' (TRS. 505); kazáni tatár, toboli tir- 'flechten' (RADL. Í, 1825). Névszói származékai: csagatáj tirká olv. örlcrl 'die Spindel' (RADL. I, 1836), irtó olv. erkä 'die Spule' (i. m. 1465); krimi, oszmán-török öráká 'die Spule, die Spindel' ( RADL . I, 1218); oszmán-iörök örkä 'ua.' (i. ra. 1227), öreke 'distaff' ( HONV 280); kazak örmek '(obs.) total equipment consisting of a primitive Kazakh loom with the yarn' (SHNITNIKOV, KED. 294); kirgiz örmök 'киргизекий ткацкий станок (горизонтальный); kirgiz szövőszék (vízszintes)' ( JUDACHIN, KRS. 599).
