Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Börtü és világosan török eredetű szavaink [MNy LXXIII/1977/, 146-154.]

156 magyar nyelvünk 471)gyakran idézi, ée hivatkozik az Akadémia kézirattárában őrzött (kiadatlan) ötvöpműjegyzékére. Vö. még MIHALIK SÁNDOR, Szentpéteri József ötvösmester élete, önéletleíráea, művei. Bp., 1954. Szavunk a régiségben börtü, bürtü, börtö, bertti, bertö (a magánhangzók hosszúságának jelöléee többé kevésbé önkényes értelmezés eredménye); a szónak -8 képzős alakjai is vannak, mint láttuk. Magam részéről nem látok okot arra, hogy az EtSz. börtti címszavát mással cseréljük fel, annak ellenére, hogy mellette régen is élhettek a szónak egyéb változatai is. 4. Mi a régi magyar adatok helyes értelmezése? Az OklSz. börtil», bertti» adatait ingadozás nélkül, kifogástalanul globu latus; kömig' értelmezéssel kíséri. A NySz. a börttis címszót pontosan ugyanígy értelmezi. Ugyanez a szótár azonban a börtti, bertti címszóhoz a következő értelmezést fűzi: 'globulus aureus; goldkorn'. Ez az értelmezés is kihozta sodrából BALLAGH. SZENTPÉTEBY bertölc- értelmezéséből kiindulva ezt írja: „Igen, de ha ezüst-Aprólék a Börtü és Bertö, honnan vette Szarvas Gábor a szónak „[globulus aureus, goldkorn]" magyarázatát? — Én a bőrtűt így magyaráztam: »A filigrán munkában használt ezüst- vagy arany-golyócskák.« Ezt fordította, szokott szabatossággal, Szarvas Gábor" — gúnyolódik BALLAGI ALADÁB (469). Valóban a börtti szónak ez az értelmezése nem Kecskemétitől származik, hanem BALLAGI jegyzeteiből, ott olvasható a szónak pontosított, tárgyi értelmezéseként. Jellemző, hogy BALLAGI saját pontatlanságát hányja SZABVAS GÁBOR szemére. A NySz.-bél tovább vándorolt ez az egyéni, pontatlan értelmezés az EtSz.-ba, onnan aTESz.-be, feleslegesen megnehezítve a magyar szó amúgy sem egyszerű etimológiájának a magyarázatát. A NySz. Börtti, bertti címszavának helyes értelmezése tehát 'globulus; korn'. A börttis mű jelentése ily módon valóban 'Körnchenarbeit'. A 'globulus aureus; goldkorn' kiiktatása a régi értelmezések sorából, apró, de nem egészen lényegtelen módosítást von maga után: a magyar börtü aíapjelentése pontosan megegyezik a török bürtülc-éve 1, azzal a különbséggel, hogy a börtü 'globulus; korn' jelentése továbbra is csak az ötvös szaknyelvből mutatható ki. 5. A börtü szó ma is él a művészettörténészek nyelvében. Kissé ódon zamata van, alakjában is ingadozik használói szerint. Némi népetimológiai beütés jelentkezik legtöbb változatában. Mondják, vagy talán inkább írják ftőrftí-nek, börtü-nek, börtö- nek és bertönek, hogy csak leggyakoribb formáit említsük. BALLAGI ALADÁB a — „történész módra" olvasott — börtü alakot népszerűsítette. MIHALIK JÓZSEF (AZ ötvösség és a zománcz. Bp., 1912.) börtti1 használt. Ezt írja pl.: „Az etruszk ötvösművészet jellemző sajátságát a sodrrnvnak s a Wr/tíeműnek feltűnő в mindig bámulatraméltó finomsággal való művészi kezelése képezi" (i. m. 18. és 17. old., ez utóbbin az etruszk ékszer ábrája látható). Ugvane mű 48. lapján bemutatja a XVI. századból való ,,börtükkel és filigránokkal ékesített" gyöngyösi kehelyt. Az újabb szaknyelvi gyakorlatban a szó már a szemcsék eorát jelenti. így: „börtü: gombostűfej nagyságú arany v. aranyozott gömböcskék sora, amelyek