Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Börtü és világosan török eredetű szavaink [MNy LXXIII/1977/, 146-154.]

152 7. Mándokv ezek után be akarja bizonyítani azt is, hogy 8 törökből ie kimutatható — a bilrtilk ötvös szaknyelvi használata. Mellőzve most szigorú bevezető kioktatását, lássuk a magyarázata igazolására felhozott példákat. (Vö. i. m. 304; a rövidség kedvéért mellőzöm a török szavak eredeti orosz értelmezését és az adatok lelőhelyének jelzését, kivéve azt az esetet, ha ott nem szerepelő adatokról van szó.) íme a példák: kazáni tatár altin börtege 'arany szemcse, arany aprólék'; baskír altin börtögö 'ua.', ínyt börtögö 'gyöngyszem'; kumiik infi bürtük 'ua.'; nogaj infi bilrtigi 'ua.'; kirgiz bürtük altin 'aranvszemcse, szemcsés arany', infi, bermettin bir bürtügü 'gyöngyszem'; csuvas ajiah pérli, énll pirli 'ua.', Sarki pérli 'gyöngyszem'. Megjegyzendő, sem az arany, sem a gyöngy nem kizárólagosan börtüművesi anyag; figyelmet érdemel az is, hogy az idézett példák között nem találunk olyan összetételeket, amelyek ezüstöt vagy egyéb fémeket, drágaköveket vagy féldrágaköveket tartalmaznának. 8. Végeredményben ez érthető is. A török bürtük nem ötvös műszó, jelentése egyszerűen 'szem, szemcse, mag', s ezért válogatás nélkül előfordul minden olyan összetételben, ahol 'részecské'-ről, 'szemcsé'-ről lehet szó. így jöttek létre az ilyen kifejezések: kazáni tatár all'iq börtege 'gabonaszem', toz börtege 'sóezemcse', qom börtege 'homokszem', altin börtege 'arany szemcse'; baskír börtök aíliq 'szemes gabona', inyi börtögö 'gyöngyszem'; kumük buday bürtük 'búzaszem', qayir bürtük 'homokszem', noyut bürtük 'borsószem', infi bürtük 'gyöngyszem', nogaj biyday bürtigi 'búzaszem', burSaq bürtigi 'borsószem', infi bürtigi 'gyöngyszem'; karacsáj-balkár arpa bürtük 'árpaszem', qum bürtük 'homokszem', infi bürtük 'gyöngyszem' (KBS. 19Ө5. 195, 417, 163); kirgiz bir bürtük büday 'egy szem búza\ qar 'bürtügü 'hópihe' (RKS. 1944. 805), bermettin bir bürtük 'gyöngyszem' (tkp. 'gyöngynek egy szeme'). A törökben nem a bürtük az egyetlen szó, amely ilyen funkcióban használatos. Néhány példa: kirgiz búdaydin dani 'búzaszem', bermettin dani 'gyöngyszem' (RKS. 1957. 237); türkmen bugday däneei 'búzaszem', dür dánesi 'gyöngyszem' (RTS. 1956. 211); azerbajdzsán büyü ddndsi 'rizs-szem', gar dändei 'hópihe', mirvarid ddndsi 'gyöngyszem' (ARS. 1941. 103, 211); özbeg bugdöy dőni 'búzaszem' (RUS. 1954. 246), qum dönaei 'homokszem' (i. m. 552), noyot dönaei 'borsószem' (i. m. 140), durdöna, marvarid dönaei 'gyöngyszem' (i. m. 245). Arra is van példa, hogy egyugyanazon nyelvben a 'szemcse, mag' jelentésben több szó is használatos. Ilyen pl. a karakalpak: bir tüyir qar 'hópihe' (RKkS. 1967. 948), bir tüyir hinfi 'gyöngyszem' (i. m. 221), qar bürtigi 'hópihe' (i. m. 948), qum bürtigi 'homokszem', bir dana monSaq 'üveggyöngv-szem' (i. m. 69), hinfinin bir danaei 'gyöngyszem' (RKkS. 1947. 196). Még valamit. A mutatóba közölt példák zöme orosz —török szótárakból származik. Ezeknek a szótáraknak az a célja, hogy az orosz szókészletet, leggyakoribb kifejezéseit az illető török nyelven tolmácsolja, olyan pontosan, ahogy csak lehet. Az esetek többségében ez nem ütközik nehézségbe, a két szembeállított szó között teljes (vagy majdnem teljes) a szemantikai azonosság. Egy sor esetben azonban az orosz szót körülírva kell magyarázni (ennek egyik biztos jele, ha a török kifejezésbe a bir 'egy' szó is belekerül, mint azt fentebb idézett példáinkban nemegyszer láttuk). Nem ritka az az eset, amikor az orosz 87ót valamely török nyelvben tükörfordítással adják vissza; van arra is példa, hogy az orosz szót egyszerűen átírják, átveszik.