Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

A jó szagú gyopártól a havasi gyopárig [MNy LXV/1969/, 136-144.]

146 Ohr tröpfelt, so werden die Ohrensohmerzen auch wenn sie uralt sind, sich öffnen" (II, 12: 107 — 8) | fqajdiz ( •) yipar -kürküm -Ifang -qav krül -bv runta füfrgä ot bn ärür „Zimmt, Moschus, Safran, Carvophyllus aromaticus und qav krül, dies sind die Heilmittel, die in Nase zu blasen (?) sind" (II. 16: 4 — 5) \kim-ning Iii ayr'iy bolsar käkätrün (?) küyürz-ün ( •) külin alz-utt ( •) ypar • qra tuz bilän ayz-inta tutz-un „Wenn jemand Zahnschmerzen hat. so soll er käkätrün verbrennen und die Asche davon mit Mosebus und schwarzem Salz im Munde halten" (II, 16: 25 — 7). RAHMATI habozás nélkül 'mosusz' nak fordította a yipar-t. Már most bizonyos: a török szó nem illatszert, hanem valamilyen drogot jelent. Csak párhuzamos szövegek segítségével dönthetjük azonban cl, hogy állati vagy növényi eredetű a szóban forgó drog.

1 10. A török szó fontosahh előfordulásai különben ezek: ótör. yipar 'Duft' (GABAIN AlttürkGram. 354); ujg. yipar 'Duft, Moschus' (Anuiind. 56), yid yijxír 'Geruch' (TTT. VI, 28: 172)! ädgü yidly yiparly 'wohlriechend' (TTT. V A, 72); Ming-kori ujg. yipar 'j>ézsma (illatszer)' (VVeiwu-erh vi-yü 15b, C 9b); KäSy. yipar 'Moschus' (

BROCKELMANN 88); QB. yiyxir 'pézsma (illatszer)' (MALOV, Pamjatniki 391); HS. yipar 'musc' (ZAJ^CZKOWSKI 91); csag. yipar 'vessie de musc' (PDC. 551). 'Moschus. Moschusbeutel' (KUNOK UK), 106), ipar 'Wohlgeruch, Moschus' (RADL. 1, 1566; s. v. ipar); IM. yijxir 'j>éz8inaillat' (

BATTAL 91); óoszm. ipar 'misk gibi güzel kokulu bir nesne; a pézsmához hasonló jóezagú valami' (TTT I, 350); oszm. N ipar 'misk, amber; pézsma, ámbra': Urfa (SDD. II, 793); tkm. yufar 'parfüm' (ALIEV—BORIEV 61; a többi tkm. szótárakba nincs felvéve) <*yupar < *yipar; kun CodC'um. ipar 'Moschus [muscutum cum f(ollieulo)]' (GRÖNBECH 273); kip. Leid. Névt. yipar 'Moschus' (HOUTSMA 104); kip. Bul. MuS. ipar 'musc' (

ZAJ^CZKOWSKI I, 55; s. v. ibar) ; kip. AH ipar '{»ézsma* (CAFEROŐLU 40; ipar); kip. Tuhfat ipar 'ámbra' (

ATALAY 174); kaz. tatár yofar, fofar 'pézsmu-cickány' (TRS. 770); bask, yofar 1. 'pézsma', 2. 'pézsma-cickánv' (BRS. 228) < *yupar < *yipar; toboli yufar 'pézsma' (GIOANOV 287), yipar 'der Moschus', yipar tolgan 'die Bisamratte' (RADL. III, 499), kkalp. fupar iyis 'jószág, illat' (BASKAKOV, RKkS. 55); kirg. fipar 'jószág, jó illat; jószagű, illatos', fipar samin 'szagos szappan', fipar monloq 'szegfűszeg', fipar kindik 'asszonyfaló'. fipardu 'jóezagú, illatos' (

JUDACHIN

, KRS. 283); kazak fipar 'der Moschus' (RADL. IV 133), íupar tiiqan 'dezmán, pézsma-cickány' (SAURANBAEV, RKzkS. 120), íúpar 'musk', íúpar tiiqan 'muskrat' (SHNITNIKOV, Kaz.-Eng. Diet. Ill): özb. ipor = ipär 'pézsma' (BOBOVKOV, URS. 181); tar. ipâ 'der Wohlgeruch' (RADL

. I, 1566); tar., turki yipar 'der Moschus' (

RADL

. III, 529); turki ipär 'Moschus' (

MENGES

, Gloss. II, 54). ifar, ipar, ipär (JARRINO 138). Végül megvan a szó a csuvasban: yápar 'pézsma-cickány, dezmán' (SIROTKLN, ÖRS. 117); (vö. V. G. EGOROV, Etim. slov. óuv. jaz. 75). A csuvus szó jövevény valamely 1 Mt-tr kell jegyeznünk, hogy a pézema megjelölés — nyilvánvaló utalással illatára növénynevekben ie elófonlul. Ilyenek: pézema, az imola neve Csongrádban, Békésben: másként esiiküllőnek is hívják (Centaurea); pézemafü, másként mosusz búzavirág (Cmtaurca moschaia); jiézstna hagyma (AUiam moerhatue); pézsma nuilyva (

Malva moschaia ); />é:sma növény (Mimuius moechalue); pézema rózsa (ltoea tnoerhala ) ; pézsmát-' vegy eiekafark (Achillea millefolium) ; pézema tök vagy mosusz tök (Cucurbita moschaia / (vö. CSAPOIIV I'RISZTER i. m. 152. 83).