Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A jó szagú gyopártól a havasi gyopárig [MNy LXV/1969/, 136-144.]
145 átvétele. Vö. G. DOERFER , Türkische und mongolische Elemente ím Neu per sischen 11, 2; hozzáfűzött megjegyzéseim: Acta Or. XXI, 179 — 80. 9. Ugyanez a szó — inás szemantikai tartalommal — a törökségen belül széles körben ismeretes. Eredeti jelentése 'illat', 'erős, kellemes illat', periferikusan, különösen kölcsönzésben 'erős, kellemetlen szag'. Másodlagos jelentése hasonlóképpen széles körben van elterjedve: 'mosusz[= pézsma]-illut'. "a jKzsmát tartalmazó zacskó', végül maga az állat, a legtöbbször 'jiézsmacickány'. Jelenti ritkábban az 'ámbrá'-t, 'ámbra-illat'-ot is. Mint ismeretes, bizonyos állatok, így a jjézsma-szarvas (Moschus moschiferus), ez a KözépÁzsiában elterjedt agancstalan kérődző hímje a hasán levc'í pézsma-zacskóban váladékot választ ki, amelv frissen vörösbarna színű, puha anyag, megszárítva feketésbarna és szemcsés. Más állat is választ ki pézsmát, így a jcézsma-cickány vagv dezmán (Myrgala mosehata). Az ámbra bizonyos cetfajta viasszerű illatos anyaga. (Vö. TermTudLex. I, 188 — 9, V, 222-3.) Közismert, mily fontos szerepet játszottak az illatszerek, köztük különösen a ]>ézsma KözépÁzsiában és Elő-Ázsiában már a mohamedán korszakot megelőző időkben. A pézsma mint illatszer a VII. századtól kezdve rendszeresen eljutott Kínába is (vö. E. H. SCHAFER , The Golden Peaches of Samarkand 157 — 00). A régi török adatokat gyakran gépiesen a későbbi 'pézsma' értelmezéssel kapcsolják össze; a belőlük adódó problémák érzékeltetésére — részletes taglalásuk helyett — most csupán két példát idéznék. A szó legrégibb ma ismert adata a 735-ből való Bilgá qayan-féle rovásírásos feliratból származik, mégpedig igen érdekes yipar fyip'r] alakban, jelentése feltehetőleg '(állati vagy növényi) illatszer'. A temetési szertartásra érkező kínai követek ajándékainak felsorolásában olvassuk (déli oldal, 11. sor): yoy yip*riy kälürip tikä birli; ezt THOMSEN előbb (MSFOu. V, 130) így fordította: ,,Ils apporté rent du muse (?) pour les funérailles et le placéient" (szemben RADLOFF „die Trauergeräte", illetőleg „die Grabzieraten" értelmezésével: vö. i. m. 185: 111), majd „sie brachten Leiohenkerzen (?) und stellten sie auf" (ZDMG. LXXVIIi, 158). Legújabban TALAT TEKIN (A Grammar of Orkhon Turkic. 1968.) így magyarázza: „They (also) brought scented candles (?) for the funeral and set them up for us" (279); ugyanezt a yipar szót viszont a szójegyzékben (403) 'musk, scent'-nek értelmezi. Husonló probléma jelentkezik az ujgur receptekben előforduló yiparm\ kapcsolatban. E receptek egy vagy több recept-könyvből származnak, amelyeket nézetem szerint a mongol korban (XIV. sz. kör.) fordítottak indiai, esetleg iráni eredetiből. íme: yana kürküm qonaq mini yipar bor birlá icz-üıı yaralvr „Oder sie soll Safran, Hirsenmehl und Moschus mit Wein trinken, dann wird es gut" (G. R. RACHMATI, Zur Heilkunde der Uiguren I, 10: 94) | yana am küncit yay'i yipar birlri az-qi-a y'ilidip Ьигъп/ -qa] qodsar kidär „Ein anderes Mittel: wenn man mit Moschus gemischtes Sesamöl ewas erwärmt und in die Nase einführt, so werden (die Kopfschmerzen) verschwinden" (I, 12: 160—1) I qul-)>aq tikiläsär • vskada ( •) limng ( -) qabaq qu-a-ei • yipar •taqiyu yumnrdqasi birlä tllz q'itip Wenn das Ohr saust, so nehme man uskada, Caryophyllus aromaticus. Kürbisblüte, Moschus und Hühnerei zu gleichen Teilen..." (II, 12: 92 — 3)\qabaq qu-a-si •yipar •Icünlit yayi bilän qay'indurvp qvlyaq-qa lamismr •yuz bolm'il •qnlyaq ayr'iy ärsär ymä aéilur „Wenn man Kürbisblüte und Moschus mit Sesamöl aufkocht und ins
