Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Bilincsek, bilincs [MNy LXI/1965/, 281-289.]

129 4. Másfajta problémát vet fel a következő alakulat, amely a török nyelviek igen széles skáláján jelentkezik. Adataink a következők: Káéy. biläzük 'Armband'(

BROCKELMANN 37; ATALAY 92); Tafsir biläzük 'запястье, браслет; kézcsukló, karperec' (BOROVKOV 101); Ibn Muhannâ bilezik 'ua'. (

BATTAL 19); csag. biläzük 'ua.' (

BUDAOOV I, 304; POPPE

, Muqaddimat al-adab 319, 415); oszm. bilezik 'bracelet, bangle; collet; stone forming the mouth of a well; ring of metal round a column or a gun' (

HONY 41); az. biläzik 1.

'браслет'; 2. 'ободок, обруч': 1.'karperec'; 2.'karika, abroncs' (

SIRALI* V—ORUDÍOV. ARS. 30); tkm. bilezik 'браслеты; karkötők' (AB. 20); LN. biläzük 'Armband' (HOUTSMA 63); AH. biläzik 'ua.' (

CAFKBOĞLU 18); TZ. biläzük (ATALAY 152); Qaw. biläzük 'karperec' (

TKLKGDI 306); kar. L. bilezik 'Spange' (

MARDKOWICZ 15); kum. biläzik ^Armband' (NÍMRTH: KSZ

. XII, 102), bilezik 'ua.' (

BAMMATOV, RKS. 61); tat. Kaz. beläzek 'ua.' (RTS. I, 65), beläzek 1. 'пясть руки'; 2. 'браслет, наручник': 1. 'kézközép'; 2.'karperec, bilincs' (TRS. 70); bask. beläbek 'karperec' (BRS. 90), Málék (KATARIN

яки 31); bar. piläzik 'das Armband' (RADL. IV, 1338); nog. bilezik ua. (NRS. 80); kkalp. blezik (RKS. 54); kaz. bilezik 'прастье; кисть; karperec; csukló' (RAURANBAKV 54, 274); mai ujg. bilözük 'браслет; karperec' (MALOV, Ujgurskij jazyk 143); ez.-ujg. pilezik 'ua.' (MALOV, Jazyk íeltych ujgurov 92). Lehet, hogy közvetlenül ide tartozik: tuv. bilzek 'кольцо; gyűrű; (TRS. 94) és jak. bilie&i, bilaä% 'перстень; кольцо, белчуг; gyűrű; karika' (PKKARBKIJ I, 468, 471), bár jelentéstani és fonetikai okok (tuv. bilzäk < bilsäk < biHäk; jak. bilMy, bileäi < ЫШк, biltäk) a mongol kapcsolatot sem zárják ki. (M. KALUÍYNSKI „Mongolische Elemente in der jakutischen Sprache" című művében [Warszawa, 1964.] nem vette fel a mongol jövevényszavak jegyzékébe.) A nyugati mongol bilezük 'karperec' (POPPE

, Muqaddimat al-adab 319, 415) viszont kétségtelenül csagatáj jövevényszó. Itt kell még megemlítenünk: kirg. bilerik 'браслет; karperec' (JUDACHIN.KRS. 56); tel. pilärik 1. 'die Handwurzel'; 2. 'das Armband' (

RADL. IV, 1338); szárt bilärzük 'ua.' (

RADL

. IV, 1763; NALTVKIN 21, ez utóbbi ismeri mellette a biläzük alakot is); az. bűtvtik 1. 'des Armband'; 2. 'die Ringe, mit dem der Flintenlauf befestigt ist' (

RADL

. IV, 1764), ez utóbbi adatot más forrásokból igazolni nem tudom, lehet, hogy egyszerű tévedés a bUärzik alak helyett, amely különben megtalálható GANIKT (RAS. 39) szótárában. 5. Mármost hogyan kell magyarázni a biläzük öt

1. GOMBOCZ (EtSz. I, 402) „valószínűnek" tartja, hogy a bilák-hez tartozik; szerinte azonban „valószínűtlen" KÚHOS feltevése, aki a bilázük-öt egy eredeti * bilák-jüzük bői ('kar-gyűrű') kívánta levezetni. A valóságban ez az elhárított feltevő ne.m is KÚNOStól származik, ő csak egy készen talált nézetet ismételt. Megleljük ezt az etimológiát már HoUTSMÁnál is (Ein türkisch-arabisches Glossar 23), aki viszont RADLOFFra hivatkozik végső forrásként. Úgy látszik azonban, még mindig nem ő az ötlet elindítója, ő is alighanem valamelyik keleti forrásból merítette azt. Valóban, Sejx Sulejman csagatáj szótárában ott van a feltett bilák jüzük kifejezés, jelentése 'karperec' (Isztanb. kiad. 93; KUNOS 26: 'Armband. Handgelenk'). Még érdekesebb, hogy ugyanez a kifejezés összetett szóként jelentkezik az özbegben, még|>edig bilaguzuk alakban, jelentése változatlanul 'браслет; karperec' (BOROVKOV 71). Az összetétel tagjai a bilak 'kar' (1. fentebb) és uzuk 'кольцо, перстень; karika, gyűrű' (BOROVKOV 473). Itt említjük meg még a szó két „rendhagyó" alakot mutató adatát: tar.