Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Bilincsek, bilincs [MNy LXI/1965/, 281-289.]

130 biläizük 'das Armband' [= biläk + jüzükJ (RADL. IV, 1762); kaz. biläizlk 'ua.' (uo.). Végül meg kell mondanunk, hogy a biläzük < biläk + jüzük összetétel korántsem esik a lehetőségek határain kívül, mint azt GOMBOCZ annak idején feltette; ellenkezőleg, jól beleilleszthető a török szóösszetételek egyik számos példával képviselt kategóriájába. A bilázük mint összetétel úgy viszonylik a biläk jüzük-hoz, mint a szagáj saryajaq 'Butterfass' a sariy jay ajaq-hoz vagy a tatár Kaz. qaSajaq 'Küchergerät' a qasxq ajaq-hoz. Ha ezenkívül azt is figyelembe vesszük, hogy -zuq, -zük denominate nomen-képző a törökben nem ismeretes, akkor nem meglepő, hogy a biläzük említett magyarázatát ma máifenntartás nélkül elfogadják. (Vö.: W. BANG

. Studien zur vergleichenden Grammatik der Türksprachen: ABAW. 1916, 910; C. BROCKELMANN

, Osttürkische Grammatik der islamischen Litterat Ursprachen Mittelasiens 147; A. H. KONONOV

, Grammatika sovremennogo tureckogo literaturnogo jazyka [M. L., 1956.], 45 1., 51. §.) 6. Nem kevésbé tanulságos az a kép, amelyet a szónak.a mongol nyelvekl»en és nyelvjárásokban való előfordulásaiból nyerhetünk. A szónak régi adatai ez idő szerint nem ismeretesek; igaz, a mongol nyelvtörténeti szótár anyaga még nincs együtt. Mégis, megállapíthatjuk eddigi megfigyeléseink alapján, hogy van szó a mongol régiségben a bilincsre, a kálódéra, a békóra, a karperecre és a gyűrűre, de egyik sem az, amit keresünk. Ma ismert legrégibb adataink a klasszikus vagy irodalmi mongolból származnak; kronológiájukat megközelítőleg sem tudjuk meghatározni. Ezzel szemben feltűnő, hogy az ide tartozó adatok milyen színes változatosságban jelentkeznek. KOWALEWSKI (II, 1142, 1144, 1247) és LESSING (105, 146, 147) nagyszótáraiban található adatok első szótagjukban vagy *-t, vagy tó-t tartalmaznak; a második szótag magánhangzója az e, i, ü között ingadozik, végül a szó végén jelentkező alakulat (nyilván képző) -süg, -leg, lig, -lüg, illetőleg a -feg, -fig, -füg változatot nyújtja. Más szóval, irodalmi mongol alakjaink a következők: bilisüg ; bilileg] bilüleg, büleleg; bililüg, bilelüg, bilülüg,bülülüg ; bülefeg, bülefig, bülefüg, billüfüg. Valamennyi változat jelentése 'gyűrű' (Kow.: 'anneau, bague'; LESS

.: 'finger ring'); egyetlen jelentése ez a szónak, amely mellett még szemantikai árnyalatok sem fordulnak elő. A többi mongol adatot a következőkben tekinthetjük át: irod. ojrát bilreq, bileeq 'кольцо; gyűrű' (POZDNEEV 127); ojr. nyj. bilsoe ~ bil'eya I). bilsoe, bildzeo Dz., bilteea Dz., U. 'anneau; anneau avec une pierre précieuse (U)' (KARA: AOH. VM, 129); kaim. ЬШвэо (büllına) 'Fingerring' (RAMSTEDT 45); irod. kaim. bilcg (ILISKIN, RKS. 242). Hal. bilcek 'кольцо, перстемь; karika, gyűrű' (PODOORBÜNSKIJ 128), hal. U. btß't'&k 'Fingerring' (RAM STEDT: JSFOU. XXIV, 1 : 13), Bills'ea (RÓNA-TAS: AOH. XIII, 151); az irodalmi halha nem ismeri e szót. LESSING szótárában (105) megadott bjalíú/ olv. bjalrflig nem halha, hanem valószínűleg csahar; drg. bíIüíío 'ring' (RÓNA TAS: AOH XIII. 151); ord. Béleníik, Búleoíik 'anneau qu'on porte au doigt; virole' (MOSTAERT II, 64); durbut-beisze, gorlosz bólfin 'ua.' (RUDNEV 73). Írod. bur blhllig 'перстень, кольцо; gyűrű' (CEREMISOV 148), bur. nyj. NU., T., CH. bihelek, S. bislak, biealak (CASTRÉN 193), S. bislak, NU.. T., AL., CH. bihelek, T. bilelek, B. lehelek (PODOORBÜNSKIJ 128, 209); a burját adatok nagy része hangátvetéses alakokat mutat: biealak, bihelek «biselekj <r *büasak, bilesek stb.