Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Boszorkány [MNy XLIII/1947/, 10-17.]
122 X, 91)^ balk, bastîr- 'treten lassen, pressen lassen; begraben, beerdigen' (KSz. XV, 206) özb. bastir- 'заставить давить, заставить ступать; заставить педатать; посаднть (курнцу на яйца)' ( RESETOV 17)^ özb. Q. bastir- 'nyomat, rúgat' (saj. felj.) ^ alt., tel., leb,, sór, szag., kojb., kacs., küer. pastlr1. 'drücken, pressen laesen'; 2. 'gehen lassen'; 3. 'drucken lassen'; 4. 'sich bedrücken, unterdrücken, besiegen lassen' (R. IV, 1192). — A képző alakjai: -tur-, -tür-,-tir-,-tir-^-dur-, -dür-, -dir-, -dir- (vö. A. ZAJA,CZKOWSKI , Suffik6y imiennie i czasownikowe w jşzyku zachodniokaraimskim. Krakow, 1932. 121, §. 7.; ugyanott a további irodalmat). A képzp régibb alakja, pl. Kssyarínál, kizárólag -tur-, tür- (vö. BROCKELMANN: KCsA. I, 32). Ugyanennek a bas- igének egy másik igei származékához tartoznak a következő adatok: Küs. basur- 'drücken lassen' (Ii. 32)^oszm. baAr- 1. 'as basdir'; 2. 'to bar or bolt a gate or door'; 3. 'to cover or fill up a well as to bury it' (REDH . 327)^oszm., tkm. baslr- 1. 'drücken, pressen, unter die Presse legen, in Brand setzen, einen Brand anlegen'; 2. 'bezwingen, beherrschen, besiegen, zwingen, nötigen'; 3. 'brüten lassen' (R. IV, 1528) özb. Q. basir- 'nyomódik' (saj. felj.) ^^ alt., tel.- sór pazlr- 'unterdrücken, bedrücken, zerschlagen, überwältigen (R. IV, 1196) csuv. рңгаг- 'szorít' ( PAAS. 108). — Ez utóbbi deverbalis verbum-képző alakjai: -ur-, -ür-, -îr-, -ir- (vö. ZAJ. 117, §. 7.). A -tur- és -ur- egyformán causativum (factitivum)-képző, a köztük lévő különbség nem hangtani természetű, nem válnak szét nyelvjárások szerint sem, ennek ellenére — történetileg — világosan két képzőt képviselnek. A -tur- összetett képző, melynek elemei a -t- (-ut-, -üt-, -ît-, -it-) causativum-képző (vö. ZAJ. 120, §. 10.) és a vele azonos funkciójú -R-, az utóbbival azonos a fentebb említett -ur- egyszerű képző, amelynek eleő, misánhangzós eleme tulajdonképen a tőhöz tartozik; ezt a magánhangzós tövet teljes tőnek nevezzük, amely analógiás alapon lehet másodlagos İ6. A bas- mellett feltűnő basu-, hasi- azonban nem másodlagos, mert az eredeti tőviszonyokat jobban megőrző mongolban az igének basu- az alakja. A baslr- igetőhöz csatlakozik a jelentéstanilag bennünket érintő szavaknak egy érdekes csoportja: csztn. baslryan- 'to have a nightmare' ( REDH . 327)w~ ogzm. baslryan- 'unterdrückt werden, besiegt werden, vernichtet werden, sich beruhigen' (R. IV, 1528) csag. baslryan- 'avoir un sommeil agiíé' (PDC. 148),'aus dem Schlafe auffahren' (KUNOS 22) ^ özb. Q. basiryan'rossz álmot lát' (saj. felj.). Sem ZAJA.CZKOWSKI , sem DENY , akitől nedig oszmánli példáink alapján ezt várnók, nem beszél -yan-, -gän- deverbalis igeképzőről. Annyi bizonyos, hogy ilyen élő képző a törökben nincs, és hogy másként is a ritkább formánsok közé tartozik.
