Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Tőzeg [MNy XXXIV/1938/, 207—210, 328.]

Tőzeg. A tőzeg a mai köznyelvben a. m. 'Torf, Pflanzenkohle' (KELEMEN), 'tourbe' (

ECKHARDT, SAUVAGEOT). Nem úgy régebben. Még CzF. ie a következő hármas jelentésben ismeri: 1. 'szalmával vagy törekkel összegyúrt marhaganéjból vályog formára alakított tüzelő a fa nélkül szűkölködő helyeken, különösen a szegényeknél'; 2. 'széleeb értelemben, megszáradt szarvasmarhaganéj, melyet eredeti mivoltában szintén tüzelőül szoktak használni'; 3. 'gyeptőzeg, mely alatt némely lapályos helyeknek fűgyökerekből é3 földből álló földezínét értjük, mely megszárítva szintén tüzelőnek használtatik'. A szó a régiségben a XVI. századtól kezdve fordul elő. A fontosabb adatok ezek: CAL. 1585.: „bolbiton—Tehen gané tizet" I MA. 1604.: „tizet—bulbiton" | MA. 1708.: „tözet—bulbiton—

Ochsenmist" | PP.1708. PPB. 1762.: „tözek, tözök—bulbiton" I PPB. 1767,1782.: „tözek—bulbiton—

Wildenlauch (!)" I SzD. 1784.: „tőzeg—tehén ganélat" | SzD. 1792 : „tőzek, tőzök, tőzeg—ganéj, marhaganélat, trágya" | SzD.: MVir. Told. „tőzek, tőzök . . . száraz tózekkel v. tőzeggel tüzelni" | Márt. 1800.: „tőzek—tüzelő ganéj—

der Miettorf" | SI. 1808.: „tözek, tüzek— bolbiton, bolbitum, fimus bubulus—

Kuhmist oder Miettorf" | Кн. 1832.: „tőzeg—lágy tehén-ír" (Pázm. Kal.-ból idéz) | DANK., Lex. 1833.: „tőzeg, tőzek—fimus in humum versus—der Misttorf" (szerinte eredeti magyar szó) | KASSAI 1836.: „tüzek loco tüzelik, tüzelni való marhatrágya. Bulbiton. Est surrogatum lignorum focalium ex stercore bubulo in Jazigia, Cumania et Comitatu Batsiensi" | Tze. 1838.: „tőzeg, tőzek—

Misttorf." Tüzetesebb utánajárással azt is meg lehetne pontosan állapítani, hogy mimódon, mikor keletkezett a tőzeg újabb 'Torf' jelentése; most csak egy tárgyi mozzanatra hívjuk fel a figyelmet: SZEKKÜ GYULA szerint 1766-ban Mária Terézia német mintára nálunk is tőzeg- (turfa) termelési rendeletet ad ki (vö. HÓM AN—SZEKFÜ, Magyar történet IV, 524 és 619). Ennek a kérdésnek a szó magyarázata szempontjából azonban nincs nagyobb jelentősége. A népnyelvben a 'turfa' jelentésben a szó ma is ismeretlen. A MTsz. mindössze három adatot idéz a tőzeg népnyelvi