Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Nyelvet fogni [MNy XXXII/1936/, 45-46.]
Nyelvet fogni Nyelvet fogni. A hódoltság korában gyakran találkozunk a nyelveket fogván, nyelvet fogjanak, nyelvet hozánuk, nyelvet kapni kifejezésekkel (vö. pl.: NySz. II, 1023—4; TAKATS, Rajzok a török világból II, 157 kk.), ahol a nyelv a. m. 'elfogott ellenség, hadifogoly, aki önként vagy erőszakkal híradással szolgál saját táboráról*. A nyel r-nek ez az értelme az oszmánliból került a magyarba, a nyelv és a vele kapcsolatos kifejezések hódoltságkori tükörszavaink, illetőleg tükörkifejezéseink (calque)* közé sorolandók. A török és a magyar szó, illetőleg kifejezések összefüggését észrevette mór THORY is, mint „Török történetírók" című fordítósaiból, s az egyik helyhez (I, 49) írt jegyzetéből kiderül, ahol az oszmánli dil almaq 'nyelvet fogni' és a dil getirmek 'nyelvet hozni' szólásra hivatkozik. Fordításaiban ennek megfelelően mindvégig az említett régies magyar kifejezéseket használta. Valóban, a törökben a 'nyelv'-nek ilyen értelmezése nein ismeretlen. Íme néhány példa: oszm., krími, azerb. dil 'ein Kriegsgefangener, der Nachrichten von Feinde giei t'; dil al'einen Gefangenen machen, um Nachrichten über die Lage des Feindes zu erhalten' (RAUL. III, 1766). Kétségtelenül oszmánli eredetű tükörszó a régi oláh limbd 'archaisierend bei Neueren: Kunde, die man sich vom Stande des Feindes verschafft, Kundschaft. Daher: gefangener feindlicher Soldat, von dem man Kundschaft einzieht' ( T IKTIN II, 910). Valószínű, hogy hasonló hatás mutatkozik a lengyel jçzyk 'Kundschaft, Nachricht' szó jelentésfejlődésében is. Igen érdekes, hogy a távolabbi törökségben és a rokon nyelvekben is megtaláljuk ugyanezt az értelmezést. Fontosabb példáink: csag. til 'Spion' (RADL. III, 1380) | csag., turki tilii 'der Spion, der KundBchaftler' (uo.), sőt már a türk rovásírá808 feliratokban is előfordul: ti! 'Kundschaftler, der Spion'; tili'/ käliirti sabi anda'/ 'man brachte Kundschaftler herbei, ihre Rede war eine solche' (i. h. 1333). Még távolabb vezet bennünket a mongol: Írod. mong. kelen 'langue, espion, avant-coureur d'une armée, sóidat qu'on envoie á la découverte' (Kow. III, 2471); kele bari- 'prendre langue; s'informer de l'état des choses' (uo.); kele itege- 'envoyer un espion' (uo.) I irod. oirat kele, kelen '«ик; шоиои' ( P OZUN . 281); kele bari- 'нзлтъ в плен, захватнть тпиова' (uo.). Mongol jövevény a mandzsu xelen 'Vorhut; пленнтк, схваленыий для расиросов o положенвй непрвятсльского лагеря; шпнои* ( G ABKLENTZ 97; ZACHAROV 411).
