Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Az idő és társai (Idő, idén, kor, korán; késik, későn) [MNy LXII/1966/, 385-398 ]
99 Valószínűleg ide tartozik, jelentéstani nehézségek ellenére is: ótor. qur 'Reihenfolge' (GABAIN, AlttürkGramm. 331;) К&ЙҮ. qur 'Rang', quräm 'dem Range nach' ( B ROCKELMANN 164); QB, tar. qur 'die Reihe, Linie' ( R ADL. II, 917). A mongolból idézhetjük: MIT qurumut, qorumut 'kurze Zeit' (HAKNISCH 73), qorom 'kurze Zeit, einstweilen' (i. m. 67); kl. mong. qurum 'temps fort court, un elin d'oeil, moment, instant', qurumqan 'le plus petit espace de temps, un clin d'oeil, moment, instant' ( K OWALEWSKI II, 966), qur 'that which has been in the same state for a year or more'(LE8SiNO 987); kalm. jur eeit Jahren, vom vorigen Jahr her' x ur rP ö 'eine Weile, eine Sekunde, kurze Zeit', jun^im 'nur einen Augenblick' (RAMSTEDT 197, 198); xu r 4 U' 68 4 déjá depuis plusieurs annees ou depuis un temps considérable dans le méme état' (MOSTAKRT I, 370); hal. chur 'tavalyi' (LUVSANDÉNDÉV 565; vö. VLADIMIRCOV, Sravn. Gramm. 342); bur. chur 'ua.' (CEREMISOV 593). A qur idevonása RAMSTEDT javaslata ellenére is vitás. A qurum. meglehetősen korai jövevényszó a törökből; qurumqan mongol kicsinyítő képzős további fejlemény. A qur török származtatásában tehát továbbra sincs okunk kételkedni. késik; későn 16. Ennek aszómagyarázatnak alapvető fogyatékosságát már GOMBOCZ (BTLw. 95) jelezte: a magyar késik feltehető török forrását, a *kei- igét nem lehetett kimutatni. A hiányzó ige helyett, ugyanabban az értelemben, viszont általánosan ismerték: Tuh fat hetik- 'elkésik' ( ATALAY 190); AH kálik- 'ua.' ( CAFEROÖLU 48); tkm. gijik- 'опоздать; késik' (AB. 207); azer. qefik1. 'опаздывать'; 2. 'медлить, задержаться'; 1. 'elkésik; 2. 'késlekedik, időzik' (ARS. 119); oszm. gecik 'be late' ( HONY 117); tar., tel., csag., turki, kar. T. käiik- 1. 'spät bleiben, sieh verspäten'; 2. (tel.) 'Abend werden' ( RADL. II, 1146); kaz. tat. kiiik- 'sich verspäten, säumen, zögern, lange bleiben' (RADL. II, 1381); bar. kigik- 'lange bleiben' (RADL. II, 1384); kirg. keiik- (JUDACHIN, KRS 383); kzk. keiik (SAURANBAEV, RKS. 456); bask, kisek- (BRS. 263); kmk. geiik- (BAMMATOV, RES. 563); nog. keiik- (BASKAKOV, NRS. 165); kkalp. keiik- (BASKAKOV 438); özb. keiik- (BOROVKOV, URS. 211). Továbbképzett alakja nem kevésbe általános: kun CC. keiiktir- 'zurückhalten, verhehlen' ( GRÖNBECH 135); tkm. gifikdir késleltet' (TDS. 170); azer. ijefikdir- (ARS. 118); oszm. geciktir- 'to cause to be late, lie slow in doing something' ( HONY 116); kar. T. käiiktir- 'aufschieben' (RADL. II, 1146); tar. käiiktür- 'jemanden aufhalten, warten lassen' (uo.); kaz. tat. kiiiktir- 'hinhalten, aufhalten, verspäten lassen, verzögern, ablegen' (RADL. II, 1381); bar. kiniktir- 'aufhalten, zögern lassen' (RADL. II, 1384); kirg. keiiktir- (JUDACHIN, KRS. 383); kzk. keiiktir- (SAURANBAEV 453); bask. kisekter- (BRS. 263); nog. keiiktir- (BASKAKOV, NRS. 164); özb. keiiktir( BOROVKOV, URS. 211). 17. A török származtatás útjából ezt a nehézséget ma már el tudjuk takarítani. A kei- ige ugyanis azóta előkerült a törökben. Megtaláljuk a szót már az ujgurban, bár ott a szövegek kiadói még nem ismerték fel. s csak közelebbről nem elemzett kiimátin ara 'alsbald' kifejezésben jegyezték fel szójegyzékeikben (GABAIN, AlttürkGramm. 314; 145). Szövegekben: ,,kiimádin ara bu yirtincü yir suvda buryanlîy kün tngri toyqai sn" 'in Kürze wirst du als der Buddha-Sonnengott dieser Welt (wieder) geboren
