Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Az idő és társai (Idő, idén, kor, korán; késik, későn) [MNy LXII/1966/, 385-398 ]
95 sözlägülük öd qolu" 'mein edler Sohn, jetzt ist nicht die richtige Zeit, um die Angelegenheit weit und breit auseinanderzusetzen' (i. h. 10: 24—7); „ölüm ödi" die Todesstunde' (F. W. K. MÜLLER, Uigurica III 43: 28); „ol ttfi bars-nlng toyuryuluq ödi" 'die Stunde des Gebärens für die Tiegerin* (i. h. 69: 17—8); „ärtmiS öd" 'vergangene Zeit', „kälmädük öd" 'zukünftige Zeit', „közünür öd" 'gegenwärtige Zeit' (F. VV. K. MÜLLER i. га. I, 12); „bir öd" 'mit einem Male' (F. W. K. MÜLLER III 5: 4-5). 2. 'térbeli jelenlét; räumliche Gegenwart': ,,[üé] ärdni ödintä bayrln yatlp ql(lmlS)" 'sich vor den drei Kleinodien auf den Bauche legen'(BANG—GABAIN, TTT. IVA, 4:5-6; vö. még 14. 1. jegyz.); „burçan-lar ödintä" 'a buddhák előtt', „arxint-lar ödintä" 'az arhantok előtt' (F. W. K. MÜLLER i. m. II, 79: 48 — 9); „burxan nom bursang quvray ü6 ärdini ödintä ökünürbiz bilinürbiz" '(alle) bereuen wir im Angesicht der drei Kleinodien des Buddha, der Lehre und der Gemeinde, und bekennen sie' (BANG—GABAIN, TTT. IVB, 14, 63—4). 3. 'óra; Stunde' (12 órából áll a nap, egy ilyen óra a mi időszámításunk szerint kettőnek felel meg): „yont yíl biéiné ai yont kün yont ödindä toymtt kisi" 'ein Mensch, der im Jahre des Pferdes, im fünften Monat, am Tage und in der Stunde des Pferdes geboren ist' (RACHMATI, TTT. VII, 36: 24 — 6); „síéyan odindä" 'in der Stunde der Maus' (i. h. 36: 25); ,,tünlä toquzuné ödtä" 'des Nachts in der neunten Stunde' (i. h. 20: 32). 4. 'évszak, időszak; Jahreszeit, Periode': ,,tört öd" 'a négy évszak' (LIGETI : AOr. XIX, 189); „[kiéa kjüntüz iki ödtä" 'bei Nacht und bei Tage, zu beiden Zeiten' (RACHMATI, Heilkunde II, 8 : 32); „kirn yiti grx-lar kiz-läyü umaz bädiz-in. öd qolu-lar itigin yaratmlS-lar ol" 'damit die sieben Planeten ihr Bildnis nicht verbergen können, bereiten sie Zeit-Instrumente' (GABAIN, Biographie 13: 130-3); „künli aill qarttu qavíéu yorlyur. ötrü yaill qlSlI tört öd bolur. tört öd iéinta yana ikirär öd adrilur. säkiz yangl kün bolur' 'Sonne und Mond treffen und vereinigen eich, sodann enstehen Sommer und Winter (und die übrigen) der vier Jahreszeiten. Innerhalb der vier Zeiten wiederum teilen sich je zwei Zeiten ab, und die acht Neutage entstehen' (GABAIN, TTT. VI, 42: 324 —6; a säkiz yangi Xrttn-ről 1. LIGETI : AOr. XIX, 149, s. v. säkiz lay). 5. 'időjárás; Wetter': „ödi qolusi tumlîy" 'éghajlata, időjárása hideg' (GABAIN, TTT. VI, 13: 106 — 7; először 'Jahreszeiten'-nek értelmezi az ödi qolu*í-t, később azonban, kérdőjellel, 'Klima' értelmezést javasol). ödün 'időben, időn (R. időn): zur Zeit': ,,ol ödün" 'az időben, abban nz időben' ( BANG—GABAIN, TTT. IVB, 1 245); „üé küz-ät ödün" 'zur Zeit der dritten Nachtwache' ( BANG—GABAIN, TTT. VA, 10 : 99); „kün ortu ödün" 'zur Mittagszeit', szó szerint 'nap-fél időn' (i. h. 10: 88); „yyz kip üé asanki ödün bärü" 'seit hundert kalpas und drei asaqikhyevas' ( BANG—GABAIN, TTT. VB, 35, jegyz.); „uzun ödün" 'lange Zeit hindurch' (F. W. K. MÜLLER i. m. III, 4: 2); „kié ödün" 'lange Zeit' (i. h. 8: 5); „ür kié ödün" 'ua.' (i. h. 14: 12); „qop ödün" alle Zeit' (i. h. 8: 5); „bir ödün" 'zu einer Zeit' (i. h. 79: 10). Mint az előbbi }>éldákból látható, nincs semmi ok arra, hogy RADLOFF és MUNKÁCSI ödün alakját elvessük (legfeljebb nem 'immer, alle Zeit', hanem 'zur Zeit' értelmezést kell hozzá fűznünk); a helyette javasolt (GOMBOCZ, BTLw. 85; BALÁZS: i. h. 405) ötün 'tout á fait, absolument' egyszerűen ismeretlen a törökben. Az ödün szabályos alakja az öd 'idő'-nek; az -n az instrumentális rag, amely időhatározói funkcióban igen gyakori még az olyan török nyelvekben is, amelyekben mint instrumentális rag különben már rég elenyészett. (Vö. Philologiae Turoioae Fundaments I. 763.)
