Magyar Országos Tudósító, 1948. február

1948-02-13 [951]

értoImi ség és torvba zdálkodás * Bi/Hm A, Függetlenségi Front XII. kerületi szervezetének elét dássorozatában pontokon Vajda Imre államtitkár, a Ibrvhe.vatal elnöke tartott előadást az értelmiség és torvgazdálkodás viszonyáról. ílifojtette, hogy a forradalmi átalakulás bázisa a munkásság volt, melynek szövetségesévé valt a földreform révén a parasztság, Az értelmiség bizonytalanul ós sok esetben bizalmatlanul allt az események!col szemben, nehezen ismerve fel a maga helyzetét a demokráciában« Vajda Imre ezután hangsúlyozta, az értelmiségiéi: közül során őzért idegenkednek a torvga zdálödás tói, mert abban elsikkadni látják a szabadság elvét, A tervgazdálkodás nom más, mint tervszerű felhasználása a rendelte zéaro álló. természeti ós munkaerőknek, A tervgazdálkodás egyáltalán nem zárja }z± az o „béri kezdeménye^' kutatás sza-< badságát. Az értelmiséf.' tehát, amely a szabad gondolkozás:^ Tartatást éa szabad kezdeményezést tartja társadalmi apto alapjának, mindazt korlátlan mórtékben megtalálja 'ós meg keJ 1, ho prj találja a torvgazdalkodáson belül is, amely nom. köt jobban senkit sem, mint ahogyan a társadalmi lót maga iaegköti az egyént. A tervgazdálkodás a dolgoz0 osztályok jóléténél:, életszínvonalának fokozására alkalmas * A Szovjetunió tervgazdálkodása gyakorlati bizonyítékokat szolgáltat abban a te' intőbben, hogy a tervgazdálkodás a dolg* zó tömegek életszínvonalát emoli• Ugyanez fog megvalósulni nálunk is a tervgazdálkodással,, amely mellé saját érdekébon minden erte?.misógtinek oda kell állnia, Azolö:. dáshoz a Magyar' kommunista Párt részéről Pickler 7Qreno, a :d 3 gazda párt nevében dr, Moczkás Oyula, a Parasztpárt részéről pedig Zsigmond Gyula szóltak hozeá, /kOT/. A magyar demokrácia iroda kii éle t ének mér lo go • Ei/lm- A kagyar kommunista Párt politikai akadó olajának keretében Horváth Márton, a Szabad kép felelős szerkesztője tartott olt. dást "A magyar demokrácia irodalmi eletének mérlege

11 eimmol* Bevezetőben az elmúlt száz esztendő irodalmát vázolta, annak irányzatait és perspektíváját, .akccr ik t.ki.é . .^kau. .axi Irodak.rn.ink jelen mérlegéről beszélve, kan súlyozta, amig gazdasági és politikai szempontból döntő változások ik>votkeztok be, addig az irodalom és költészet terén ugyan-ilyen mértékben nem következtek be döntő átértékelések* Sok szempontból tovább olt a mult,' Igen.fontos volt, hogy a marxista irodalmi kritika a felszabadulással betört az irodaion területére, Révay .József és Lukács György Írásaival. A marxista iroda kai kritiJcának célja a magyar nemzeti kultúra továbbfejlesztésére utat mutatni. A népi irtfk irányvonaláról szőlva hangsúlyozta Horváth karion, az a döntő kérdés, hogy a munkássággal mogy-e a parasztság vagy nem. Ma, amikor a politikai hatalomban a munkásság Igen nagymértékben vesz részt, hiba vagy egyenesen bün lenne a parasztságnak Izolálnia magát a munkásságtól.'