Magyar Országos Tudósító, 1948. február

1948-02-13 [951]

Eg/Em Voros pétar'határozott igon választ ad arra a kérdésre, h°gy c- parasztság együtt menjan*-o a munka sággal, Illyés Gyuláról hem/ugyanezt mondani. Versein kor estül mutatta be Illyés Gyulának a passzív pksuZimista mag .tartásat a demokrácia döntő nagy raiormjaival, a földreformmal szemben* Pn.ss zivitás, ft

f iloz^filrus-"" türelem jellemzi Illyés Gyule : na.'-a tartását. Márai Sándor 3zintén a poss-z mista irányzatot képviseli, mert látja, kogy az Ország pusztulása a rendszer pusztulását is Jelentij József &ttilabál vesz ha sonlatokát verseihez,' de mlg a dol--oaP nép sz •:vara volt feltámadás, Márai osztálya számára nincs feltámadás • /lehet A fizooláidomokratr irok> tevékenységét bonoolgatva emlékeztetett a.rra; hogy a Kortársban Jusztusz Pál, a szocialista reális- ' mus kk ..... foglalt állást, Irreális eleinek fe3használását tűzi kl oélul. Kállai Ernő az ahstrakciC irányzatán halad, TSToöiJeös Sándor a .tömegektől való elfordulást képviseli. Ezután a kommunista irok igy "iéri Tibor, Nagy L-jos, kr • vai Lőrinc irodalmi működését analizálva hangsúlyozta, hogy a demokráciával sznábon határozott igenlő magatartást tanúsítanék, kritizálják a de:- okrá.cia gyengeségeit és harcolnak az ellen., ami visszamaradt a múltból, Zilahy Le. jos^/rurát

0 cimü munkáját is megemlítve hangsúlyozta, hogy oporettszerü keretben tárgyalja a'müvében szereplő arisztokraták, és a felig jobbágy sorban elö dolgozók viszonyát, Az ÜP ős a közaasóg viszonyáról szólva hangsúlyozta ' hogy irodai,.;..t kell adni a keze:aiégnek. Ennek a közönségnek, népünknek vágya ve zosso a költő kezét. Végül a magyar nép legjobb íróihoz fordult, hogy no struccpolitikát csináljanak, mert "nem jelent megoldást a mönokülós, az elzárkózás, As irodalom és művészet szépsége tegye vonzóvá ezt a hazát, E

z a feladat., a demokratikus magyar íróknak* talál- " kozzanak s'kját népükkel, no. iz- tűkkel. Ezután Kass.á: jos a Szociáldemokrat párt részéről szólalt fel es hangsúlyozta, kogy karom ev .-latt nem a la kuliba t át egyetlen irodaié;..; sem, A világháború szenvedései annyira az Irakban él még, hogy még- no:' tadtak magukra találni. Ortutay Gyula kultuszminiszter hangsúlyozta, k

0

rváth Márton előadása alkal.a.s volt arra, hogy őszinte vita alakuljon ki. Révai .; József és Lukács György Írásait bár nem fogadta kellé megértés, komoly vita követt*:<. Szembeszállt a romantikus népiességnek azzal az irányával, amely a paraszti létet, értékelte a maggarsáa legnagyobb értékének, mert oz a felfogás jobboldali, radikalizmusra, magyarán szólva fasizmusra vezet. Hangsúlyozta a kultuszminiszterré hogy soha a magyar történelem folyamán nem foglalkozott olyan örömnél és tisztelettel a ^hivatalos ország, mint ahogy a m.a.gyar demokrácia tokint irói folé. Ötvenöt magyar irÓ szennára biztosit laavi juttatást. Fokozott mértékben erőlködik a magyar könyvek száma, A magyar Irodalom nem záródott el a külföld felé, angol, fa noia, orosz irodalom mellett a környeső állati; ok irodalmát is terjesztik, 4, magyar dom<to»áöJauí döntő feladata, meg találtai a módot arra, hogy . "

: k •• a demokráciát igenlő irtik müvei/a magyar tömegekhez. éTju^fsanáT:/ 4 vitadólután Horváth Márton válaszával ért véget. /MOT/.