Magyar Országos Tudósító, 1944. március/2

1944-03-31 [293]

Kézirat M. á s o d & k kiadás, Budapest, 194*4, március 31. 7^ XXVI* év folyam, 86,szám* VITÉZ OBICSERY QtiPU, RESÜLŐEZREDSS ES BÁRÓ BABARCZY ISTVÁN EliőADÁSA A ivöZLEK'EDÉSl ANKÉTON A. Magyar,Mérnök- és Epitészegylet és a "-agykar KöziakedéatU4«K;ányi Társaság elŐadássorozatában csütörtökön vitéz Gsicsery öyula repülőezredes tartott előadást a légi közlekedés jövőjéről. Előadása bevezető részében azokat a tényezőket vizsgálta, amolyok a légiközlekodós jövőjére befolyással lehetnek. A/z egyik ^ ilyon legfontosabb tényező a legiforgalom iránt megnyilvánulj kére &lor" Szakértői becslés szerint a világ összos helyváltoztatást igénylő személyeinek és árainak mintegy lo *»-nál fontos az a gyorsaság, amoly a légi szállítást indokolttá teszi. Annak, hogy a légiközlekedés ezt a 10 $*ot magának mogtoromthesso előfeltétele, hogy a légíközleksdés gyors, biztos, rendszeres ós sürü, gazdaságos és kényelmes legyen. A, gyorsaság, amely a légiközlekedés, specifikus előnyét jelenti, abból tevődik össze, hogy egyrészt a légiközlekodós eszköze, a repülőgép, gyorsaságban minden más közlekedési eszközt túlszárnyal, másrészt a repülőgépet a föld felszínének változatai, a hegyek os vizek nem aka-< dályozzák, A minden idő járás' mellett vaké le- és felszállás, amoly a rendézorosseg főkövetélménye, a városoktol távol eső, nagy és akadálymentes repülőterek építését teszi szükségessé, amoly viszont hátrányos abból a szempontból, hogy főként; a rövidebb vonalakon a repülőtérre ki- és onnan a városba való szállítás a repülőgép gyorsasága által nyert időből sokat lovon, . Ezért szükséges, hegy a repülőteret a várossal rendkívül gyors közlekedés kösse össze, EZ kiváló megoldást nyert uj budapesti közforgalmi repülőterünknél, amelyet a várossal 13 kilométer hosszúságban már elsőrendű gyorsforgalmi ut kot össze; Ezen gyorsforgalmi ut bolsó siakaszának folytatása repülésünk szempontjából igen fontos ós sürgős\ feladat, g, repülőgép gyorsaságának joob kihasználása céljából szükségéé a jegy, vám és uti-okmánykezelés lőhető leegyszerűsítése és meggyorsütása, áruszállításnál pedig az adminisztráció lehető egyszerűsítése mellett az egyéb közlekedési ágazatokkal való toljoa, szinte óraműszorHi összműködés ? A r>pndsseres s ég' os őzzel együtt a biztonság már a háború előtt is magas * fokon állott, s ezt a háború tapasztalatai még inkább kifejlesztették:, A gazdaságosság szempontjából a háború a szálÜtő' repülésben hozott' a lógiforgalomban is kiaknázható jelentős haladás ty Ezekből a ténye ztőkből nagyjából mog lehet állapi tani, hogy milyen lesz a jövő légi közlokzedése, B

u

rópa ', jövő légi közlekedését három egymást és a többi ágazatokat kiegészítő, s 'bizonyos fokig egymásba folyó légiközleksdési rendszerbe ichot osszofccglaini. Ezek az~surópat átszelő és azt a többi világrésszel összekötő interkontinentális, a földrészen be.lül kialakuló nagyobb gazdasági ogységjekot összeköt© transzkontinentális és végül az •egyes államok belső szükségleteit kielégítő belföldi légivonalak ronda:;• roi. A.z, hogy '. hazánk az interkontinentális repülésben részt vohesson, nem látszik vajszínűnek, Els^rondü érdekünk azonban, hogy ezokbo a vonalakba főváro sunk, s igy hazánk is, bekapcsolást nyerjen. Ennek lehetősége meg i« v.an, mert Budapest ezeket a vonalakat tekintve akként fekszik, hogy a rajtuk közlekedj gépek leszállása indokolt* • Ezon vonalak csatlakozó ós' tápláló vonalainak, továbbá a traneskontinontális vonalak rapülósébvsn a minket megillető holvet ol kell foglalnunk , ( /p

Q ly t .kö v./ •