Magyar Országos Tudósító, 1944. március/1

1944-03-11 [292]

HÍREK 6* SZENDY KÁROLY POLGÁRMESTER L FŐVÁROS S^COXADIS LAKASTERlíSLÉSÍRÖL.' A Magyar Mérnök- uS Építészogylütbon Indított lakásügyi ankét h'.todik ostjót vitéz Boosko Kálmán alpolgármester^- aa Egylet elncko nyitotta j&og ós azon dr, Szondy Károly polgáifV'.ster valí*raint Dörre Endre fővárosi tanacBnok tartottak tAöadáet/.

! ' Szondy Károly polgarmostor előadása olajén eznnaár,tokkal világitotta meg Budapoa-tack a Legutóbbi éveizedokben történt fejlődését, amely szerint 1869-bon 9351. 1944 junurójétan 56.199 épület volt a fővárosban és a számadatok egyik érúekof-négo, ho

t-.y a trir. anonl időkben' a - fővárosban több ház épült, nint unuuniyi a ki egy özééitől a század elejéig tartó békés időkzakban összesen épült, 188o-b'.n B^dap^st 356,000 lakosa 68.535 lakásban lakott/ 3 944-ben . dig 1,224,000 *ka lakosok és 5g2,pO0 a lakások a zárna, 188o-ban tehát kb, 5,4 ember, most pedig 4 ember oeik ogy lakásra

t Ha azonoín figy.lonbe vesszük, hogy'a mai 3o2«000 laicásból több mint a fal* , 163,000 egyszobás,' ahol mintog; .Talmi lüó ember lakik, akkor szemléltető képet kapunk a szooiális ..--emponthól ogyáltálában nem klefj^itő :-r-káeviszony okról* «• A f

1 óvárosban a lakáskérdés, mint M-g oldás ra váró szociális feladat, az 188o-as években jelentkezett eisoizben - folyta tta a polgármester - amikor maról-helnrpra «•».gy ijftrvállalatok/ hatalmas gyártelepek keletkeztek,- növelték a síankáskores le te t és megindult a vidéki munkásoknak a fővárosba özönlése. Ennek kövotkoztóbon a lakások túlzsúfoltsága olyan uértckéun oaolkodetfc,. ami már hatósági beavatkozást követolt; Ettél az'időtől küzdve ft lakáskérdés r/egoldása állandóan foglalkoztatta a fővárost,] Klein te a rendezés és a lakásépítő tevékenység baraklakások ós menhelyek í«pitósévol kezdődött, de nem tudták megszüntetni a lakások túlzsúfoltságát,. A főváros kénytelen volt a lakáskérdés megoldására más utat keresni és ez neu lehetett más mint a lakás termelés, elsősorban a kislakás épitkozcS-,, így 1896-ban megópitö ;te a tfőyáros a Qoroksári-ut és a Kén«***tqa sarkán az első szekesfővárisi munkástelepet, EZ az épitkezós forduló pontot jelentett a főváros szociális lakás politika jábwöu ujabb lakás építkező sro azonban osak 19o8-19o9-hen került sor, amika? mcgval^aUÜ a főváros első, do eddig legnagyobb többéves kis lakásépítési ' prograramia, a mely 1909től 1912-ig 3o ,-drb, emeletes kisiakásos bérházban és 21 földszintes kis lakás os tele porit összesen 612o tisztviselői éa kieiakáE et'-l joövelto a főváros lakájainak SZimát* Ezekkel az epitkozésokkol sora sikerült a lakáspiacon -a keresi, t és kináli-t egyensúlyát helyreállítani k A főváros a kislakásépitkczésokct folytatni kivonta, do tervókon s> háború kitörése )űeakadályozta;- A. haboru alatt nemcsak a fővárosi,, hanem a mgánópitkozésok is szünete ltok ós a lakásviszonyok a háború Után válságosra fordultak, unit még fokozott u megszállott területek*, ről menokültck ideül zönlésc, \ ' - AZ 1923 évi ív-* t,o, rolttatalmaata a pénzügyminis z{ tort, hogy a lakásínség megszüntetését cél ző ópitkjzéfeokrc rendkívüli adókodvezményéket ongodnói.yozhőasen s ennek hatása alatt me, indultak • ugyan a lakásépítkezések, de korántsem olyan mértékben, hoí.y a lakásszükségletet megközelíthették volna, A főváros ujabb kislakásépltke• zései 1925-ben indultak meg és két év alatt kis lakásos telopoken 96, kielakáscs bérházakba^ *frU fővárosi kiólakás^ továbbá 320 szűk* séglakás épült,-Az építkezés ' folytatódott 1927-28-uan is,. araikor a fokváros 2460 kislakást éa llo szükséglakást épített* y /Folyt, kev,/