Magyar Országos Tudósító, 1944. március/1
1944-03-11 [292]
E é l 1 | & l| Hogyodik kiadás. -Wnnw^tpii — /,«;«. — —— m II. iiinfiii)! gudapust, 1944, márcisu 11, ( -* XXVT# évfolyam, 68, száia, 8, /bzondy Karoly ós Dörro Bndro előadása* 'folyt, 1,/ - 1926-xta a lakáskérdés egyúttal lakbérkérdéssé is vált. Emelkedtek q. lakberek ós ezzel párhuzamosan aggasztóan nőtt a kilakolt*.tások száma is, Ekkor keletkeztek az un, Jeruzsálem-, 3uhajda-. Ferencvárosi Kiserdő stb, telepaki Érthető tehát,• hocjy a főváros szociális jja k ás politika jáoan ogy ideig a szükséglakások építésének szükségessége koráit olőtérbo. 1929-től 1932-ig 295 kislakás luollett 654 szükséglakás épült, 1932.-től 1936-ig a fővárosi lakásépitke zések szüneteltek, bár a kislakások építés ének előkészítése tovább folyt 1957-ben 72o szükséglakást, 1938-ban 3nn szükséglakás t épített a főváros, ugyanebben az évben 820, 1939-ben pedig 163 » fővárosi kislakás is épült, L fővárosi építkezések súlypontja, teh.át ismét a kislakásokra helyeződött át. 1939-bon a lakásviszonyok fokozatos romlása ismét a fővárosra hárította a kezdeményezés föladatát. ^ lakástermáiés hanyatlása kétségkívül gazdasági természetű okokra vezethető vissza ÜS iiyon viszonyok között a lakáeinség onyhitósét a főváros elsőrendű feladatának icner-uo el és az ogyetlon orodménjos eszközhöz, az épitéshez folyamodott. Nagyszaoásu kislakáspitési pro<.;rammot dolgozott kl, amelynek keretében egyelőre 3 évre elosztva fővárosi tulajdonban lévő telkeken 3000 kislakás építését vetto tervbe,, az a kislakásé pitééi pregramm abból indult ki, hogy egyrészt az építendő lakások bérét az átlagoskoresotü munkáédhlád is mo 0 fizo'chcsso, másrészt a eérjövedelemnek az épitkozéa céljára felvett kölcsön törlesztését biztosítania kell. Az építkezés költségeire az OTZ 2o aillid pengő/ évi 4 ^-kal kamatozó és 8o féléven át utólag törlesztendő kölcsönt r.yujtott,' az 1939^vi ix t.o, podig 40 évos rendkívüli, a községi o°tadóra i£> kite'rjodő adómentességet engedélyzett. A, kisiakáSépitési progrummot 1959 juaius 21-én tárgyalta a főváros közgyűléso. amikor a öoÓO kislakás épitési költségeit 18,3oo»000 Pengőbon jelölte mog, a 2o millió pengőből még fornma-rau c ö38z-3£#!j>e(51g t az cjsotlog előre nem látott kiadásokra fenntartott 400.000 Pengő kivételével! az OH által létesítendő looo lakásos telep KÖ zmüló tos i tási költs égőire, kértem engedélyezni,' 4 közgyűlés az o!6 tor juszt és t magáévá tette ós kimondta, hogy fz építendő lakásosat elsősorban többgyermekes est iadolsnak kívánja ösrboaani a gyormekok 3ze.ua szerint 25-6n ^-oo bérkodVezmónnyel,, ^ kis lakásépítkezés ok olsőróizlétének munkálatai 1939 szeptemberében me^Ls indultak, amikor 1163 lakás és 22 üzlothoiyieóg létesfilt, Az építkezéseknél a fővá'eoo Muf hajolt a realitás parancsa előtt és a nagy náztömbököon létesítendő kislakástipus mellett aöntött, * pnikor a székesfőváros jelenlegi lakásigényét 5o.000-°an állapítjuk meg - mondta a továbbiakban a polgármester ea egy kertes kis családi ház lótesitóséhez /linim^álioan 200 négyszög-' Öl telket számítunk,5o,000 ház lét;,.sitéaóhoz lo millió négyszögöl kell,? ami 625o katasztrális holdat tesz ki,- A székesfőváros terülote 55,696 katasztrális hold, ebből beépített térület 88Q0 volt; Ag be nem égit«c|ő területek a szigetokkol, erdőkkel, utcákkal stb, ( 21,792 holdat tcanaiek ki, IfRraü szabad rendelkezésre 11,9Q3 hold, amiből a-szó-' ko« főváros tulajdona 16o katasztrális hcld y a többi magántulajdoni' 50,000 csal.-di ház épitésóhoz tehát az össz..-s meglévő budapesti üres telek kisajátituaára és boépitésóre lenne szükség, tehát nincs más mód* sar a ií'k&sszükaég mogtzüntatéséro A mint a főváros eddigi kislakásépítési rendszere, amelybon az uj tipUsu lakás a lkakonyhából, két háLáfülkóhjl v s .acllékhclyib ég ékből áll* A nagyobbléts zámu és jobbankerosa c -dok részére kot szobás lukasok épültek két szobával, konyhával, , ,_oöeobávul és mellékholyiségekko 1« /JPolyt.köv./